Közös ügyünk az egészségügy

Az érsekújvári egészségügyi komplexum érintett klinikájának dolgozói büszkén mutatták a korszerű várótermet, az onkológiai betegek kezelésére kialakított tévés szobákat. Azt sem titkolta a kórház vezetése, hogy helyszűke miatt eddig a folyosón voltak kénytelenek kezelni a betegeket. A másik felújított osztályon is feltűnik, hogy az idős betegek gondozására szakosodott egészségügyi dolgozók elégedettek az új munkakörülményekkel, a korszerűen berendezett osztály felszereltségével. A szomszédos járásbeli Vágsellyén tizenhárom évvel ezelőtt bezárták a kórház kapuját, jelenleg a megye fenntartásával rendelőintézet működik a városban különféle szakorvosokkal, és egyelőre még van sürgősségi osztályuk. Az egészségügyi tárca javaslata szerint 2024-ben azt is megszüntetnék, ezért a vágsellyei és környékbeli lakosok petícióban tiltakoztak, mintegy 4500 személy írta alá. Az egészségügy mindenkinek az ügye, az említett kórházi sajtótájékoztatón nem győzték eleget hangsúlyozni, mennyire fontos a megelőzés, a szűrővizsgálatokon való részvétel, illetve az, hogy már a korai tünetek észlelésekor orvoshoz forduljon az ember. A választás előtt szakértők egy csoportja elemezte és véleményezte az országos megmérettetést vállaló pártok egészségügyi programját. Csak azokat tudták elemezni, amelyek szeptember 14-ig el is készültek, a Sme rodina és az OĽaNO programja addigra nem készült el. A szakértők szerint a 2020-as évhez hasonlóan ezúttal is az SaS és a PS egészségügyi programja bizonyult a legátfogóbbnak. Harmadik helyen végzett a KDH, a legsilányabbnak a Republika programját tartották az elemzők, és a Hlas-SD egészségügyi programját átlagosnak ítélték. A Smer, a Szövetség és az SNS egészségüggyel kapcsolatos terveit a szakemberek rendkívül tömörnek tartották, hozzátéve, hogy az elmúlt parlamenti választási időszakhoz viszonyítva ezek is átfogóbbak voltak, valószínűleg megfelelő szakemberek bevonásával készültek. Érdemes kicsit elgondolkodni azon, miért nem érzékelték eléggé a választási csatába beszálló pártok azt, hogy a lakosoknak FÁJ, hogy ezer sebből vérzik az egészségügy, és a lakóhelyük közelében nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz. FÁJ, ha az állam nem értékeli kellőképpen az orvosok, az egészségügyi nővérek, a betegápolók, a szociális dolgozók munkáját, és azok kénytelenek elhagyni az itthoni munkahelyeiket vagy szakmát váltani. Nagy kár, hogy az egészségügy nem képezi egy-egy párt programjának a gerincét. A megélhetési és egészségügyi gondokkal küzdők is a választók nagy táborába tartoznak, az ő gondjaikat is fel kellene vállalni. A kórházi sajtótájékoztató alkalmával jutott időm arra, hogy kicsit elidőzzek a földszinti csarnokban. Egy kis kápolna található a komplexumban, ahol időnként szentmiséket is tartanak. Egy idős férfi állt a zárt ajtó előtt, és csendesen imádkozott. Talán azokért is, akik hajnali ötkor keltek, hogy ideutazzanak, sorszámot kapjanak, és bejussanak a szükséges vizsgálatokra, és azokért is, akik ezen a reggelen még nem tudták, miből fogják a hazaúttal együtt a szükséges gyógyszerek árát kifizetni.