Kötelező kasszasiker

Mocskos dolog a politika – jegyzi meg a kollégájának a buszon munkába menet. Olvastam ezt a Nicholsont, hát mit mondjak, jól odatette nekik.

Aztán eltelik húsz év, megint kirobban egy politikai botrány, megint írnak róla egy könyvet, az emberek elkapkodják, és megy minden tovább. Ez így rendben is van, ha ezek a botrányok képesek elősegíteni a közélet megtisztulását. A Gorillától is mindenki ezt várja: akik érintettek benne, viseljék a felelősséget és távozzanak a politikából. A baj csak az, hogy a közélet megtisztulását mindenki másként képzeli, mindenki a saját ellenségeit akarja félreállítani. A választók pedig képesek elhinni a hihetetlent: a politika működhet gazdasági lobbi nélkül, és hogy azok a tisztességesebb politikusok, akik még újak a parlamentben.

Nicholson mindenesetre jó szolgálatot tett Szlovákiának azzal, hogy felvállalta a témát. Külföldiként talán egy fokkal könnyebb volt a dolga. Pedig a Gorilláról már korábban is sokan tudtak, mégsem merte senki elővenni. Nicholson saját története is megérne egy könyvet: a Kanadából ideszakadt újságíró kirobbantja a kis közép-európai ország történetének legnagyobb politikai botrányát. Újságíró nem is akarhat ennél ütősebb karriert – tíz-húsz év múlva már a történelemkönyvekben is ott lesz a neve. Története, a Gorilla, viszont csak egy a sok közül. A benne leírtaknál alighanem történtek a közelmúltban érdekesebb és botrányosabb dolgok is a hazai politika színfalai mögött. A bűn persze továbbra is csak az, aminek híre kel – ezt már pár száz éve tudjuk.

Robert Fico azt mondta, nem olvassa el Nicholson könyvét, bár szerinte mindenki tanult a történtekből. Elég szerencsétlen kijelentés. Frappánsabb lett volna azt hazudni, hogy elolvassa. De mit tegyen a Józsi bácsi-féle egyszerű ember? Olvassa el a könyvet, vagy ne? A válasz egyszerű. Akit érdekel, olvassa, akit nem, az olvasson mást. Ficónak is csak ezt tudjuk ajánlani. Azt ugyanis elég nehéz elhinni, hogy éppen őt nem érdeklik a benne leírtak.