Kösz, MSZP!

Izgalom persze továbbra sincs, az április 6-i választás egyetlen igazi kérdése nyilvánvalóan az, hogy a Fidesz kétharmadot szerez-e ismét, vagy csak sima győzelmet húz be. Illetve még valami. Továbbra sincs válasz arra a talányra: vajon mit is akart/akar valójában Magyarország baloldali ellenzéke? Hét nap eltelt az idén mindössze 50 napos kampányból, de arról az oldalról még egyetlen értelmes üzenet nem fogalmazódott meg. Sejtjük többé-kevésbé, mit nem akarnak (semmit abból, amit Orbánék csináltak), de hogy mit és miként tennének, abból egy sort sem láttunk, egy mondatot nem hallottunk.

Nincs bemutatott program, nincs megoldási javaslat, csak látványos bizonytalanság, meg egy túlmozgásos Gyurcsány Ferenc, aki már most úgy viselkedik, mintha valójában ő lenne az egész Összefogás arca, hangja, vezetője. Egyszóval mindaz, amitől például az MSZP-ben vagy az Együtt 2014-ben éveken át (és alighanem most is) irtóztak.

Gyurcsány persze azt teszi, amit tennie kell, ha már engedik (nem megengedik, hanem totális alkalmatlanságukból kifolyólag egyszerűen engedik) neki.

Mesterházy szocialista pártelnököt és közös miniszterelnök-jelöltet például jó ideje ember nem látta nyilvánosan szerepelni, legfeljebb kiszivárognak olykor hírek arról, hogy ő mennyire aktív, eltökélt és vagány csávó. Amit nyilvánvalóan csak elkötelezett hívei hisznek el (nincsenek sokan), és még pár zsigeri Fidesz-gyűlölő próbál elhinni, bár nekik ez már roppant nehezen megy.

Ott van aztán még Bajnai Gordon is, ám mintha nem is lenne. Egy sértett, csalódott, átvert ember, aki a hírek szerint mást sem vár, mint a lehetőséget, hogy április hatodikán éjszaka bejelentse: most már tényleg elege van a politikából, megy vissza üzletembernek, előadónak, apának, focikapusnak, tök mindegy minek, csak el ebből a közegből. Pedig még akár egyszerűbb dolga is lehetne, mint Mesterházynak, az ő közvetlen környezetében legalább nem bukott le (egyelőre) negyedmilliárd forintnyi vagyont eltitkoló pártalelnök, és egyelőre az sem hírlik, hogy még két hasonló kaliberű politikusát lövik ki ugyanígy még a kampányban.

Szóval ők lennének a kormányváltók, akiknek hat hét múlva át kellene venniük Magyarország irányítását. Nem fogják. Sőt! Az, amit itt a baloldal produkál tulajdonképpen máshoz nem elég, mint egy újabb kérdés felvetéséhez a már említettek mellé: ki lesz a Fidesz–KNDP mögött a második? És hangozzék bár drámaian, de eddig produkciójuk alapján messze nem zárható ki, hogy a Jobbik. Kösz, MSZP!

A szerző magyarországi publicista