Koppenhágai EU-csúcs: magyar tárgyalások az elnökséggel

Az EU soros elnöksége és Magyarország között a koppenhágai csúcs keretében lebonyolított első kétoldalú egyeztetésen mindkét fél fenntartotta a csatlakozás pénzügyi feltételeivel kapcsolatos eddigi álláspontját - közölte a külügyminiszter.

Kovács László a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy a soros dán elnökség beszámol a megbeszélés eredményeiről a többi tagországnak, s a reagálásoktól függően a nap folyamán újabb kétoldalú egyeztetésre is sor kerülhet.

A csúcs második napját az elnökség a 2004-es csatlakozásra készülő tagjelöltekkel külön-külön tartott kétoldalú megbeszéléssorozattal kezdte, amelyen az Európai Bizottság képviselői is részt vettek. A Medgyessy Péter miniszterelnök vezette magyar küldöttséggel folytatott konzultáción Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő mellett Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, Günter Verheugen bővítési felelős és Eneko Landaburu bővítési főigazgató volt jelen.

Rasmussen közölte, hogy a tagállamok egy része túlságosan nagylelkűnek tartja a csatlakozási tárgyalások nyitott kérdéseinek rendezésére előterjesztett elnökségi javaslatcsomagot. Ezzel együtt is jóváhagyták azt, de azzal a határozott megszorítással, hogy ez a végső határ, ameddig el tudnak menni.

A külügyminiszter tájékoztatása szerint Magyarország ennek ellenére fenntartotta azt az igényét, amely szerint az EU-nak emelnie kellene az újonnan csatlakozó országok gazdáinak járó közvetlen mezőgazdasági kifizetések induló szintjét. A legutóbbi uniós ajánlat szerint ez 2004-ben 25 százalék lenne, amit nemzeti forrásból legfeljebb 45 százalékra lehetne kiegészíteni.

A magyar kérést a miniszter ezúttal sem kívánta számszerűsíteni, de elmondta: ha a tizenötök elfogadnák a javaslatot, az a 2004-2006 közötti időszakra a tíz új tagországra nézve összesen mintegy félmilliárd euró többletkiadást jelentene, és Magyarországra ennek körülbelül a 15 százaléka jutna.

A magyar küldöttség megerősítette ugyanakkor, hogy elfogadhatónak tartja a nemzeti kiegészítésre tett uniós javaslatot, amely szerint a mindekori közösségi támogatásokat az uniós szint 20 százalékának megfelelő mértékben lehetne saját forrásokból kiegészíteni.

A tárgyalások legutolsó szakaszára maradt másik fontos nyitott kérdés az új tagországok költségvetési helyzetének alakulása. Ezzel kapcsolatban Magyarország továbbra is igényt tart arra, hogy ne csak 2004-ben, hanem a rákövetkező két évben is kapjon nettó költségvetési pozíciójának javítását szolgáló visszatérítéseket az uniótól. Igényét ezúttal úgy fogalmazta meg, hogy ha a tizenötök hajlandók emelni az erre szolgáló keretet, abból Magyarország arányosan részesüljön. Ez utóbbi felvetéssel a bizottság képviselői is egyetértettek.

A konzultáció végén Rasmussen közölte, hogy beszámol az eredményekről a többi tagországnak, s kérte a magyar küldöttséget, álljon készen egy esetleges következő hasonló egyeztetésre.

Kovács László elmondta, hogy nem mindegyik tagjelölt tart igényt a közvetlen támogatások induló szintjének olyan emelésére, amilyet Magyarország szorgalmaz. Ennek alapján elképzelhetőnek tartotta, hogy végül valamilyen differenciálásra is sor kerülhet a tízek között e tekintetben. Megjegyezte, hogy a visegrádi országok közül Lengyelország számára a költségvetési kompenzációk fontosabbak, mint a közvetlen mezőgazdasági kifizetések; Magyarország esetében fordított a helyzet.

A visegrádiak között egyébként a csúcs alatt szinte folyamatosak az informális egyeztetések - közölte a külügyminiszter.