Konzerválódjunk

konzerv

Kitartó konzisztenciával kapaszkodott a kerületre a köd, amikor Bandika és Ervin kilépett a közértből. Nem szerették a konzerveket, mégis azzal voltak tele a szatyraik.

Remélem, ha ezt a sok konzervet megeszem, azzal konzerválhatom magam – kotort elő egy cigarettát Ervin. Jó lenne elaludni és felébredni áprilisban, mondjuk magnóliavirágzásra – morogta a köd molekulái közé. Bandika vidámabb kedvét mutatta. Közéleti témák foglalkoztatták, meg halételek. Ön szerint mi fontosabb manapság, hogy az embert kiengedjék a hatóságok sétálni, vagy hogy a kutyáját? – kérdezte, kabátujjába köhögvén. Ervin egy homályos ablakból kitekintő hamuszürke macskát pillantott meg a túloldalon, emiatt megtorpant. Az van, kuzin, hogy azok a kutyák, amelyekre ez a szabály vonatkozik, egyedül tán nem is tudnának sétálni. Vagy ha megfordítjuk a képletet: talán a gazdik sem tudnának sétálni kutyájuk nélkül immár. Úgy érti, hogy néha a kutya sétáltatja a gazdáját? – torpant meg Bandika is. Úgy, úgy. Azt beszélik, hogy ez az egész cirkusz a kutyák miatt van, ők szervezik. Hanem azt hallotta, hogy Evo Morales elűzött bolíviai exelnököt visszaengedték a hazájába? Tényleg, és minek? – csillant fel Ervin tompa tekintete. Azt beszélik, haltenyésztéssel fog foglalkozni. Gondolom, lesz egy tava neki. Vagy kettő, és abban tenyészti a halakat. Harcsa, csuka, kárász. Amur, kecsege, viza, balin. Több hal nem is jut hirtelen eszembe. Mondjon már egyet. Dunai galóca, német bucó – közölte hideg halhangon. Bandika megköszönte, és elmesélte, hogy van egy ismerőse, aki Morales megbuktatásának idején éppen La Pazban tartózkodott. Miután hazajött, beszámolt róla, hogy a város neve azt jelenti: béke. Mégsem annyira békés város, mint mondjuk egy hal.

És mi van a bősi Hullám csárdával? Rá milyen hatást gyakoroltak az idei hullámok? – érdeklődött Ervin. Bandika vállat vont – rég jártam ott. Nem is emlékszem másra, csak hogy a tavaszi napsugár odacsalt vagy kétszáz motorost. De most, hogy mondja, bizony minden különösebb rákészülődés nélkül képes lennék elfogyasztani néhány szárazra sütött dévérkeszeget. Mondjuk furminttal.

Az év szava meg a lockdown, azt hallotta? Ervin visszakérdezett: hogy micsoda? A kolbász? Bandika leintette. Lockdown, úgy ejtik, hogy lokdáun. Ervin haragos képet vágott. Hát nincs ennek rendes magyar neve? Fogadjunk, hogy magyar volt, aki kitalálta! Egyáltalán miért ez az év szava, ha én történetesen most, novemberben hallom először? Miért nem lehet az év szava a pézsmatulok, a katamarán vagy a vesegörcs? Bandika már unta, ment volna konzervet enni. Szerintem ezt a rejtélyt hagyjuk meg a huszonkettedik századnak. Ervin bólintott: helyes. Konzerválódjunk inkább.


A szerző a Vasárnap munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?