Kis trakta kobrákról és ellenőrökről

 

Kezdetben vala a Kobra 11, az érthetetlenül sikeres német krimisorozat, melynek a történetvezetése banális, a színészi alakítás inkább csak jelzésszerű, ellenben sok autót összetörnek benne. Az első Smer-kormány idején – valószínűleg a sorozat sikerén felbuzdulva – Robert Kaliňák belügyminiszter így nevezte el az autópályák ámokfutóinak lefülelésére létrehozott, eleinte szupertitkos, később a menthetetlenül narcisztikus utód, Daniel Lipšic által dekonspirált elit rendőri egységet. Ez lett a Szlovák Kobra. Nem kellett sokáig várni, a pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Pénzügyi Hatóság és az Országos Rendőr-főkapitányság négykezeseként létrejött egy következő kígyófaj, az Adókobra. Ez a tárcák közötti gazdaságvédelmi egység elsősorban a szofisztikált, nagyban játszó adó- és járulékcsalókra vadászik. Tegnap pedig – nagy meglepetésre – a legtöbbször alvajáró benyomását keltő Ján Richter munkaügyi miniszter jelentette be, hogy a feketemunkáról szóló törvény módosításában speciális, a feketemunkát ellenőrző elit egységet hozna létre a Nemzeti Munkafelügyeleten belül, amely a nap 24 órájában végezne ellenőrzéseket. A miniszter ezt egyelőre csak Kobraként emlegeti, de az Adókobra analógiájára ez a hüllő valószínűleg a Munkakobra nevet fogja kapni. A tárcavezető természetesen sietett hozzátenni, hogy az egység oktató-nevelő-megelőző célzattal is fellépne, céljuk nem az öncélú bírságolás, bár ezt még a munkabiztonságért aggódó, jószándékú és/vagy naiv emberek is nehezen hihetik el, látva, mennyi pénz kellene szociális kiadásokra, és mennyi áll rendelkezésre. A „kobrák” egyértelműen jelzik az irányt, amerre az állam indult, és állampolgárként ettől nem leszünk feltétlenül boldogok. Az autópályán bírságoló egység szükségességét felesleges lenne vitatnunk. Adó- és járuléktéren, valamint a feketemunka terén éppen a Smer-kormány tehet a kialakult helyzetről, mivel lassan már, Mátyás királyhoz hasonlóan, a füstadót is bevezeti, és ha igen, valószínűleg valamilyen járulék is tartozni fog hozzá. Az emberek pedig ilyenkor igyekeznek kibújni a megnövekedett terhek alól, az állam által prognosztizált magasabb adó- és járulékbefizetések nem folynak be, növekszik a szürkén vagy feketén foglalkoztatottak száma, az állam húz még egyet a nadrágszíjon, az emberek igyekeznek kibújni... Erre a helyzetre pedig az erőből politizáló Fico-kabinetnek, egyelőre legalábbis úgy tűnik, egyetlen eszköze van: a represszió folyamatos növelése. Nyilván a kormány is tudja, hogy nem szürke, nem fekete, hanem fehér munkahelyeket a vállalkozóbarát adó- és járulékpolitika teremthet. A mostani nem ilyen. Végül is egyszerűbb az emberekre ráküldeni a kobrákat, mint normális adó- és járulékrendszert kidolgozni és működtetni.