Kínos a német kormánynak a hírszerzés lelepleződése

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Kínos a német kormánynak a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) amerikai és török lehallgatási, megfigyelési műveleteinek lelepleződése, hiszen Berlin éppen azt hangoztatta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos németországi adatgyűjtő tevékenysége körüli vitában, hogy baráti országok nem kémkedhetnek egymás ellen. A kormány hivatalosan még nem foglalt állást a hét végén kipattant ügyben. Markus R., a BND munkatársa ellen július elején indult eljárás azzal a gyanúval, hogy információkat juttatott el a szervezet munkájáról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). A Der Spiegel című hetilap szerint az informátor 218 dokumentumot adott át megbízóinak. Az egyik egy 2012 februári telefonbeszélgetés leirata, amelyet Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár folytatott műholdas mobilszolgáltatás révén. Annan akkor az ENSZ és az Arab Liga közös szíriai különmegbízottjaként dolgozott. A BND évek óta figyeli a Közel-Keleten műholdas kapcsolattal folytatott mobiltelefonos kommunikációt, hogy minél többet megtudjon az iszlamista terrorista szervezetekről. Clinton és Annan beszélgetése így „véletlen találat” volt. A leirat a BND-nél bevett gyakorlat szerint a szervezet vezetősége elé került, ahol – ugyancsak a bevett gyakorlatot követve – elrendelték a dokumentum megsemmisítését. Ez Markus R. feladata volt, ő azonban készített egy másolatot és eljuttatta a CIA-nak. A Spiegel szerint az amerikaiak fel is használták az értesülést az NSA-ügy rendezését célzó kormányközi egyeztetéseken, álszentséggel vádolva meg a berlini vezetést, amiért nyilvánosan felháborodást mutat az NSA németországi tevékenysége miatt, hírszerzői viszont Washington ellen kémkednek. Emlékezetes, az Edward Snowden által kiszivárogtatott anyagok szerint az NSA lehallgatta többek között Angela Merkel kancellár hivatali mobilját, és beszélgetéseiről több mint 300 jelentést készített. A hamburgi lap szerint a BND Hillary Clinton utódja, John Kerry legalább egy beszélgetését is lehallgatta véletlenül a közel-keleti műholdas mobilkommunikáció megfigyelése során. A Markus R. által kiszivárogtatott dokumentumok között volt az ún. megbízási profil is, amelyben a kormány meghatározza a BND tevékenységének fő irányait, felsorolva a célzott, rendszeres megfigyelésre kijelölt országokat. Ezen a listán szerepel Törökország is, mert nem tartozik a szoros baráti körbe – írta a Spiegel. Az ügy megjelenése a sajtóban a német–amerikai viszony mellett megterhelheti Berlin és Ankara kapcsolatát is. Németország ankarai nagykövetét hétfőn bekérették a török külügyminisztériumba, hogy „megvitassák” a helyzetet. Berlini kormányzati források szerint a BND vétlen hibája eltörpül az NSA szándékos, rendszeres, kiterjedt adatgyűjtése mellett. „Nem lehet összevetni az NSA gyakorlatát azzal, hogy a BND véletlenül elfogja egy baráti ország külügyminiszterének telefonbeszélgetését” – idézett a Süddeutsche Zeitung egy név nélkül nyilatkozó minisztert.