Kinek sok a minimum?

Sok vagy kevés a havi 6080 korona? A kormány által kedden elfogadott és tegnaptól érvényes új minimálbér ugyan 9 százalékkal több, mint az eddig érvényes 5570 korona, viszont messze elmarad a szakszervezetek által követelt 6780 koronától. A gazdasági elemzők és a munkaadók szerint a növekedés elérte a lehetőségek határát, különben is, a minimálbér művileg történő megál-lapítása nincs összhangban a piacszabályokkal. E csoport tehát úgy látja, a keresletnek és kínálatnak, illetve a cégeken belüli béralkuknak kellene eldönteni a fizetések alsó határának mértékét. A szakszervezetek viszont azt szeretnék, ha az Európai Szociális Chartával összhangban a minimálbér a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak átlagbérének 60 százalékát érné el. Jelenleg nálunk ez az arány alig haladja meg a 40 százalékot.

Kinek van hát igaza? Nem vitás, a bérkiáramlás üteme nem haladhatja meg a termelékenység növekedési ütemét, mert az egyensúlyzavarokhoz vezethet. Az is világos, hogy helytelen politikai indítékkal ugrásszerűen látványos minimálbér-emelést végrehajtani. A gazdaság felfelé ívelő szakaszában az Orbán-kormány az utóbbi megoldást választotta, azóta viszont érezhetően megtorpant a külföldi cégek magyarországi megtelepedésének üteme, sőt a kisebb bérköltségekre hivatkozva számos, korábban magyar földön tevékenykedő társaság inkább Romániába, Ukrajnába, esetenként Kínába helyezte át működését. Nálunk ugyanezzel érvelnek a szakemberek, mondván, ha a szakszervezetek követelésének eleget tennének, akkor többek között a tipikusan alulfizetett ágazatokban, mint a textil-, bőr- és cipőipar komoly elbocsátásokra kerülne sor.

A gazdasági realitásokat szem előtt tartva viszont jó, ha leszögezzük: az 500 koronás béremelés mindössze a foglalkoztatottak alig 1 százalékát érinti, ezért az államkasszának elhanyagolható mértékű megterhelést jelent. A vállalkozók többletkiadásai sem számottevőek, különösen, ha tudjuk, hogy jövőre a kisebb jövedelemadó eredményeként a bérköltségek ugyancsak mérséklődnek. Az októbertől érvényes emelés korántsem radikális, éppen csak lépést tart az inflációval. A hazai minimálbér még így is nevetségesen alacsony a visegrádi országokéhoz képest, az Európai Unióban szokványosról már nem is szólva. Érdekes, amikor a fizetésekről van szó, akkor az Európai Unió nem mérce, ha viszont az árak reálissá tételéről, magyarán áremelésről beszélnek, akkor mindig Brüsszel a hivatkozási alap...

De visszatérve a visegrádi csoportra: Magyarországon 212, Lengyelországban 201, Csehországban 199, nálunk viszont még most is csak 148 euró a minimálbér. Ilyen nézőpontból szemlélve a dolgot nyilvánvaló, egyáltalán nem történt nehezen emészthető, a versenyképességet csorbító béremelés, hiszen a fizetések terén utánunk már csak Románia és Bulgária következik.