Ki fogja csóválni a kutyát?

 

Simon Peresz államfőnek ugyanis nemcsak azt kell figyelembe vennie a kormányalakítási megbízatás odaítélésekor, hogy ki szerezte a legtöbb mandátumot, hanem azt is, ki tud működőképes koalíciót létrehozni. A katonák és a külföldön szavazók voksait ma számolják össze, ezért a hivatalos végeredményre holnapig várni kell, de az izraeli választási bizottság már tegnap bejelentette, patthelyzet alakult ki: a kneszet jobb- és baloldali tömbjéhez tartozó pártok egyenlő számú mandátumot szereztek. Izrael már hozzászokhatott a hasonló drámai pillanatokhoz a politikai rendszer sajátosságai miatt. A kneszet viszonylag kicsi, 120 fős, de az úgyszintén igen alacsony, 2 százalékos parlamenti küszöb miatt általában tíznél is több párt szerez mandátumot (az eddigiben 13 párt volt). Ezért a törvényhozás általában igen sokszínű, sosem volt könnyű normálisan működő koalíciót létrehozni, a nagyobb pártok gyakorta kényszerültek tőlük távol álló kis, 2–3 mandátumos pártocskákkal lepaktálni, (elvtelen) alkukat kötni velük. Így nem volt ritka, hogy a farok csóválta a kutyát. Az elkövetkező napok izraeli történéseinek megértéséhez figyelembe kell venni, hogy a jobb- vagy baloldali kategória itt nem azt jelenti, amit Európában. Persze fontos a gazdaság, hiszen az előrehozott választásokat is a 2013-as költségvetés elfogadásának nehézségei miatt írták ki, de a helyzet itt sem más, mint Európában: a válság miatt egyetlen kormány – legyen jobb- vagy baloldali – sem kerülheti el a megszorításokat. Meghatározóbb az ideológia. De Izraelben – nagyon durván leegyszerűsítve – az ideológia egyetlen szóban is összefoglalható: palesztinok. Vagyis a viszonyulás a zsidó haza védelméhez, a palesztinok jogaihoz, a palesztin államisághoz. Tömören: azok számítanak baloldalinak, akik hisznek abban, hogy tárgyalásos úton békét lehet kötni a palesztinokkal. A jobboldal a palesztinokkal szembeni keményebb fellépést, a ciszjordániai telepbővítéseket támogatja. Nem ritka a vegyes felvágott sem, amikor egy balosnak nevezhető szociálpolitikát hirdető párt a palesztin kérdésben jobb felé húz. Pillanatnyilag csak az biztos, hogy nagyon nehéz lesz szilárd koalíciót összehozni. Pedig Izraelnek még sosem volt olyan nagy szüksége a stabil kormányzásra, mint most. A nemzetközi helyzetet tekintve sem Izraelnek áll a zászló, a zsidó állam az arab tavasz legnagyobb vesztese. Hatalmas nyomás nehezedik rá az USA és az EU részéről is annak érdekében, hogy változtasson a palesztinokkal szembeni magatartásán. Ha a patthelyzet sokáig elhúzódik, akkor a pakliban az is benne van, hogy új választásokat kell kiírni. A gyengeséget, a zűrzavaros belpolitikai helyzetet nem engedheti meg magának, mert az arab szomszédok alig várják, hogy lecsaphassanak rá.