Kétélű törvényjavaslat

Számos nyugati országban 40 óra a normális heti munkaidő, de olyan is van, amelyben 36. Nálunk – hivatalosan – 48 óra. Ha a parlament jóváhagyja a munka-, szociális és családügyi minisztériumnak a Munka Törvénykönyvére vonatkozó több módosító javaslatát, akkor az új jogszabály szerint a munkavállaló csak egy munkahelyen lesz köteles heti 48 óránál nem többet dolgozni, ezen felül annyit vállalhat, amennyi elvégzésére képes. Vagyis ha valaki úgy véli, erejéből, idejéből főállásán kívül futja még néhány állás betöltésére – tegye meg.

Ésszerűnek tűnik ez a törvénymódosítási javaslat a szabad elhatározás tiszteletben tartása szempontjából. Azonban már-már provokatív, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy térségben évek óta kezelhetetlen a munkanélküliség. Az ilyen helyeken örülnének, ha a munkaügyi hivatalokban munkanélküliként nyilvántartott személyek mindegyikének legalább egy állást tudnának kínálni. A törvényjavaslat elfogadása esetén megtörténhet, hogy a mellékállások legalizálásával sokan választják majd a többet keresésnek ezt a módját. Akár egészségük rovására is. Ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy sok esetben a munkáltatók is inkább a mellékfoglalkoztatás lehetőségét részesítik majd előnyben, ahelyett, hogy heti 48 órás állások betöltésére a munkanélküliek soraiból vennének fel új alkalmazottakat. A szakszervezeteknek is ez a véleménye, sőt, még a független gazdasági elemzők is úgy látják, hogy ez a módosítási javaslat főképp a munkáltatók javát szolgálná. A felkínált túlórázási lehetőséget ritkán utasítják vissza az olyan gyárakban, amelyek környékén több tucatnyian várnak egy-egy felszabaduló munkahelyre. És – sajnos – minden józan számítás szerint még jó néhány évig több lesz az ilyen munkahely Szlovákiában, mint az olyan, amely kapacitásbővítése miatt rövid időn belül nagyszabású munkaerő-toborzásba kezd.

Tény, hogy a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása sok vonatkozásban félresikerült, akárcsak sok egyéb törvény, amelyet lényegében ugyanez a koalíció hagyott jóvá. A kiömlött tej fölött már késő siránkozni. Hasznos lenne azonban, ha az újabb módosítások valóban a munkahelyteremtést elősegítő paragrafusokat erősítenék, anélkül, hogy a munkavállalókat megalázó helyzetbe kényszerítenék. Mert bármennyire is jól hangzik, hogy a munkavállaló szabadon dönthet arról, napi nyolc óra helyett tizennégy-tizenhat óra ledolgozására adja-e a fejét, figyelembe kell venni, hogy a sok túlóra az egészség, végül pedig a teljesítőképesség rovására megy. Mindenesetre jó lenne, ha a törvényhozók a parlamenti vita során ezúttal jobban odafigyelnének a munkaügyi szakemberek figyelmeztetéseire is. Kétélű ez a törvényjavaslat, mindkét éle a munkavállalók ellen irányul.