Két szűk év

Röviden úgy foglalhatjuk össze a helyzetet, hogy ebben és a jövő évben a gazdasági növekedés alacsonyabb lesz a vártnál, az infláció viszont magasabb és makacsul kitartóbb. A vállalati szférára és a fogyasztókra egyaránt nehezebb hónapok várnak, és a gazdaságban uralkodó pesszimizmus a lakossági fogyasztást és a vállalati befektetéseket egyaránt korlátozza majd.

Nem mondhatjuk, hogy a Szlovák Nemzeti Bank pesszimista előrejelzése a derült égből érkezett volna. Aki egy kicsit is nyitott szemmel jár a világban, az az elmúlt hónapokban világosan érzékelhette, hogyan fordult a globális koronavírus-járvány lecsengése utáni globális gazdasági optimizmus pesszimizmusba. Abban a pillanatban, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, nagyfokú bizonytalanság költözött be a világgazdaságba, és ennek hatásait a leghamarabb az olyan kis, nyitott gazdaságok érzik meg, mint Szlovákia. Ebben a pillanatban a gazdasági helyzet még korántsem annyira rossz, mint a 2008-as globális gazdasági válság idején, de Szlovákia GDP-növekedése idén még a legideálisabb forgatókönyvek szerint sem éri el a 2 százalékot.

Azt azonban a központi bank elemzői is elismerik, hogy az egyre gyorsuló infláció őket is meglepte. Az orosz–ukrán háború következtében az energiahordozók és az alapvető mezőgazdasági termények világpiaci ára szárnyal, és ez a két tétel nagy szerepet játszik a két számjegyű fogyasztói inflációban. Elég arra gondolni, hogy a földgáz fogyasztói ára a jövő évben minimum 34 százalékkal növekszik, és akkor még nem beszéltünk az üzemanyagárakról, melyek a töltőállomásokon vészesen közelednek a kéteurós pszichológiai határ felé. Sajnos nincs mágikus inflációcsökkentő varázspálca, amíg az orosz–ukrán háború folytatódik, nehéz elképzelni, hogy a világpiaci árak csökkennének. Ha Oroszország az ősz közeledtével tovább csökkenti az Európába szállított földgáz mennyiségét, a földgáz világpiaci ára sosem látott magasságokba emelkedhet.

Az általános pesszimizmusban azonban vannak jó hírek is. A munkaerőpiac a gyengébb gazdasági növekedés ellenére is robusztus marad, és a vállalkozói szféra elbocsátások helyett inkább munkaerőhiánnyal fog küszködni. Ez a trend már ma is érzékelhető, és nemcsak az ország nyugati részében, hanem a magasabb munkanélküliségű régiókban is. Ennek következtében a nominálbérek gyorsabban fognak növekedni, amire a magas infláció tükrében nagy szükség van. Számolni kell azonban azzal, hogy a reálbérek ebben és a következő évben ennek ellenére csökkenni fognak, amire az elmúlt évtizedben nem nagyon volt példa.

A világgazdaság alakulását áttekintve jól látható, hogy a szlovák gazdaság alapvetően most is ennek további alakulásától függ. Ha Oroszország leállítja az Európába irányuló földgázszállítást, jó esély van arra, hogy a német gazdaság recesszióba kerül, ami tovább rontaná a szlovák gazdaság kilátásait. Is. A szlovák kormány a külső forrásokból táplálkozó infláció ellen nem sokat tud tenni, ezért a fő feladata annak bebiztosítása, hogy a szlovák lakosság a lehető legjobban átvészelje a szűk éveket. Sokszor elhangzott már, hogy elsődlegesen a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok célzott segítségére lenne szükség, az eddig elfogadott pénzügyi segítség azonban inkább általánosnak, mint célzottnak tekinthető. Nagyon fontos lesz a rendelkezésre álló uniós források effektív felhasználása is, mert a gyengébb vállalati befektetéseket éppen ezeknek kell majd megtámogatniuk. Félő azonban, hogy az ismétlődő viták által paralizált kormánykoalíció nem lesz képes a gyors gazdaságpolitikai döntésekre éppen akkor, amikor ezekre a legnagyobb szükség volna.