Kérdések órája

És komolyan is gondolom, végül is egy tanárnak tudnia kell, hogy miből gazdálkodik, honnan kell kezdenie emelni a szintet, napról napra. Mert ekkor még a bizalom megszerzése a lényeg, hogy merjenek kérdezni. Hisz közös érdekünk, hogy őszintén fogalmazzuk meg kérdéseinket a közös cél érdekében. Az ösztönző pedagógia csodákra képes. Mert a diákok tényleg elkezdenek kérdezni. És ilyenkor, jaj annak, aki szelet vetett, mert bizony, a vihart is neki kell learatnia. Egyik növendékecském emlékezetes tornádót idézett elő bennem, amikor egy stílustörténeti szemináriumon Ady szimbolizmusa kapcsán felvetette, hogy ugye a pozsonyi Ifjú Szivek volt annak a bizonyos poémának az ihletője? Nyugi! – utasította egyik agyféltekém a másikat. Nézzük a dolog jó oldalát! A tévedés iránya is számít: ismeri az összefüggéseket, még ha fordított irányban is. De vajon hol fordulhatott meg? Nyilván valahol a régiségben, tehát a születése előtt, ami azt jelenti, hogy Kr. u. izében. Az időbeli fordulatot pedig vélhetően a közösségi értékrend által generált mágneses pólusváltás követte. Magyarán: sokat hallott az Ifjú Szivekről. Egykori Szives táncosként nem is csodálkozom rajta. Aki az elmúlt több mint hatvan év alatt diákként megfordult Pozsonyban, az mind kötődött valamilyen módon az Ifjú Szivekhez. Amit az is bizonyít, hogy a tavalyelőtti jubileumi gálán a teljes honi politikai spektrum megfért a világot jelentő deszkákon.Mielőtt örvendezni kezdenénk: a mi világunk deszkáin, amely interkulturális vonatkozásban behatárolt. Bajban lennék, ha most egy magyarországi olvasónak kellene elmagyaráznom, hogy mitől vagyunk mi ilyen össznépi táncos-dalos hangulatban, mert nem vagyunk. Mint ahogy bajban volt a honi közrádióban megkérdezett odaáti interjúalany is, aki a kérdésre viszontkérdéssel válaszolt: „És mi az az Ifjú Szivek, egy tánccsoport?”  Hát, nem. Ahogy az Ady-versben sem csak egy jelzős szerkezet az „ifjú szivek”, úgy a mi kulturális szótárunkban sem az. Hanem mi? Egy többgenerációs palimpszeszt? Egy olyan közösségi egységet prezentáló brand, amelybe csak a rövid „i” és a hosszú „í” pártosai képesek éket verni? Nem tudom.De ami legjobban aggaszt: hogy adhatnék ezek után a múlt homályában tévelygő nebulómnak elégtelent? Hizsnyai Tóth Ildikó