Képtelenség?

<p>Hát, hogy baj van a nőkkel, mert nem akarunk vezetői posztot betölteni, kicsinek érezzük magunkat, átadjuk a terepet a férfiaknak. És hogy mindez összefügg az önmagunkról alkotott képpel, merthogy nem hiszünk a képességeinkben.</p>

Támogatom a nők társadalmi szerepvállalását, és magam is szeretnék statisztikailag jobban kimutatható nő lenni. Ám rögtön le kell szögeznem azt is, hogy velem csak százalékosan van baj, egyénileg úgy szolgálom a közjót, hogy nem vagyok főnök. Már voltam, a legrosszabb énemet hozta ki belőlem. A felelősségvállalás viszont továbbra is munkálkodik bennem, úgyhogy egy gyors felmérést végeztem a környezetemben. Boldog-boldogtalant azért mégsem kérdeztem meg, mert a nagy izgatottságban azt se felejtsük, hogy vannak közöttünk sorsukkal elégedett egyedek is, ami statisztikailag kimutathatatlan, viszont szintén a közjót szolgálja. Nyilván senkit sem lep meg, hogy a hadra fogható nők mind a privát szférára hivatkoztak: a kisgyerekre, a nagybetegre, a támogatandó férjre, a süllyedő családi hajóra. Ha nagyban nem siklik a hajó, legalább privátban evickéljünk. Szerény mintavételemből viszont egy válasz fennakadt kíváncsiságom rostáján: szívesen igazgatna, ugyanakkor beosztottként magával hozhatja szoptatott kislányát is, mert a kolléganőinek ez normális. Hoppá, normális! Engem nem zavarna, ha egy igazgatónő tárgyalás közben szoptatna, büfiztetne, s a tűsarkam se törne le, ha az elgurult cumiért kéne lehajolnom. Sőt, akkor érzem magam sci-fiben, amikor egy plázapipi-titkárnő koturnusain imbolyogva ezüsttálcán szervírozza a caffét. Nem buggyantok. Tényleg ismerek a magánszférában olyan sikeres vállalkozást, ahol az igazgatói iroda szerves tartozéka a gyerekágy, és az irodavezető kisasszony nemcsak a telefonokat emelgeti, hanem a babapopsit is, ha éppen nyűgös a gazdája. A főnökasszony pedig vezetői allűröket nélkülözve nyomja meg a presszógépen a gombot, ha kávézni óhajt. Most nem azt mondom, hogy minden igazgatónő irodájába babasarkot, de azonnal, mert ez is alkat kérdése. Azt viszont senki sem állíthatja erről a nőről, hogy nincs vezetői önképe. Csak az ügyfelek felől szemlélve kicsit sajátos. Pedig mennyit rizsázunk a mezőn hajlongó nagyanyáinkról, hátukon a kisded szüleinkkel. És ha konvertálnánk ezt a képet? Hát, izé. Mentális állapotunkat felmérve ez egy zöldmezős beruházás. Hizsnyai Tóth Ildikó
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?