Kémfilmbe kerültünk – az oroszok köztünk vannak

A hidegháború visszatérését nem egyszerűen csak a fegyveres konfliktusok jelzik. A korábbi grúz–orosz háború és az ukrán konfliktus a jéghegy csúcsai. A valódi harc a hírszerzés és a gazdasági érdekérvényesítés terén zajlik. Az orosz kémek újra komoly és szemtelen bevetéseken vesznek részt.

A volt csecsenföldi miniszter, aki Putyin első háborúja idején menekült el Groznijból Strasbourgba, az elmúlt hónapokban kemény időket élt át. Az Európai Parlamenttől nem messze eső folyóparti sétányon elrabolták Szaid-Emin Ibragimovot, majd két napon keresztül kínozták. Oroszul beszélő két fogva tartója arra akarta rávenni, ne vigye tovább a csecsenügyet a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Hollywoodi forgatókönyvírók is megirigyelhetnék a történelem e mostani fordulatát.

Lengyelország, amely a Balti-államok mellett a legkomolyabban veszi az orosz fenyegetést, októberben letartóztatott két személyt azzal a váddal, hogy Moszkva számára kémkednek. Egyikük a védelmi minisztérium munkatársa volt, a másik egy energiaügyekben jártas jogász.

Prága októberben kiadott jelentése szerint a cseh főváros orosz nagykövetségén keresztül dolgozó kémek száma elképesztően megemelkedett az elmúlt két év alatt. Észtországban Obama látogatása után két nappal feltehetően orosz egységek elraboltak a határ menti zónából egy észt kémelhárítót.

A jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla esete, akit szintén hírbe hoztak az orosz titkosszolgálattal, mutatja a budapesti aktivitást. Az ukránoknak szánt állítólagos – valójában nem létező – magyar tankszállítmány körüli botrányt is többen a magyarországi orosz ügynökök ügyességére vezették vissza.

Sok kis vörös pötty villog tehát a térképen. Gyakran előfordul, hogy korrupciós vádakról hallunk itt-ott, de csak későbbi, nagy botrányokból áll össze az események láncolata olyan egésszé, amely már a teljes politikai elitet érinti. Mint a magyar–amerikai kitiltási botrány. Vagy mint a Romániától Szlovákiáig felbukkanó érdekcsoportok ügye, amelyek a rendszerváltás után titkosszolgálati tapasztalataikkal szereztek gazdasági hatalmat.

Az orosz kémek közép-európai befolyásáról szórványosak az ismereteink. Félő, hogy előbb-utóbb ezek is összeállhatnak egy nagyobb puzzle-vá. Ahogy a cseh BIS titkosszolgálat fogalmazott jelentésében, „a hidegháború és a Szovjetunió a múlt része, a befolyásszerzés iránti orosz szenvedély azonban nem”.

A szerző külpolitikai szakértő