KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ

Ártott Románia megítélésének Traian Băsescu „cigányozós” kijelentése, derül ki az Amnesty International jelentéséből, mely rámutat: Romániában gyakori a roma nemzetiségű és homoszexuális kisebbség diszkriminálása. A jelentés külön kitér a politikusok és média által használt és kisebbségi csoportok diszkriminációját támogató nyelvezetre. A jelentés említést tesz arról az esetről is, amikor Adrian Cioro?ianu volt külügyminiszter kijelentette: az ország nemzetközi hitelét rontó kivándorlókat egyiptomi munkatáborokba kellene küldeni. Az emberjogvédő szervezet jelentésében azt is felrója Romániának, hogy a roma nemzetiségű román bevándorlók helyzete Olaszországban bizonytalan, de ezt a közösséget az országban is elhanyagolják. A homoszexuális kisebbség diszkriminálása fejezetnél az Amnesty azért bírálja Romániát, mert a tavaly májusban a fővárosban megrendezett Gay-Fest felvonulás könnygázas tömegoszlatásba torkollott.

Tévút a radikalizálódás

Intenzív kampányt folytatott az RMDSZ, jelöltjei a vasárnapi helyhatósági választások előtt házról házra jártak, hogy a szövetség üzenetét az erdélyi választókhoz eljuttassák – nyilatkozta lapunknak Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint jóval nagyobb az érdeklődés a mostani, mint a tavalyi EP-választások iránt. Az RMDSZ tartotta magát az ígéretéhez, és nem folytatott negatív kampányt, jelöltjei nem támadták a konkurens MPP-t. A kampány során kiderült: Nyugat- és Közép-Erdélyben a hangulat oldottabb, mint Székelyföldön, ahol – gazdasági és szociális okokból – több az aggodalom, a panasz. Az elnök úgy látja, hogy 63 százalékosra való?színűsített részvételi arány mellett, az RMDSZ és a vele szemben induló Magyar Polgári Párt (MPP) a leadott voksok 76, illetve 12 százalékát szerezheti meg. Markó elismerte, hogy míg korábban a magyarság egységesen az RMDSZ-re szavazott, és a román pártok külön-külön állítottak jelölteket, most a románok több erdélyi megyében összefogtak, közös jelöltet indítanak, ultranacionalista felhangú kampányt folytatnak – miközben a magyarság szavazatai megoszlanak. Szerinte a román összefogás az önkormányzati tisztségek felértékelődését mutatja. A román pártok is látják, hogy a decentralizáció folytatódik, de azt is megérezték, hogy a megosztottság gyengíti a magyarságot, és ezzel nagyobb az esélyük arra, hogy képviselőit félreszorítsák. Az összefogásban az is szerepet játszott, hogy a román politikában sokan szeretnék megtörni az egységes magyar érdekképviseletet, országos szinten is. Megelégelték, hogy a magyarok befolyással vannak a kormányzásra, az országos szintű döntésekre.

Orbán Viktor Fidesz-elnöknek az új erdélyi egység megteremtésére vonatkozó kijelentéseire Markó Béla elmondta: az RMDSZ már a tavalyi EP-választások előtt is felajánlotta Tőkés Lászlónak az indulást közös listán. Nem másodrangú szerepet, hanem bejutó helyet ajánlottak neki. A mostani helyhatósági választások előtt is felajánlották az RMDSZ-en kívüli csoportosulásoknak: vegyenek részt közösen szervezett előválasztásokon, mérkőzzenek meg. Markó értelmezésében az egységnek két feltétele van: biztosítani a magyar közösségen belül minden ideológiának, minden véleményformáló csoportnak a megmérettetési lehetőséget, tehát a tisztességes versenyt – utána pedig, amikor már a román többséggel kell szembesülni, egységesen kell fellépni, közös listákkal. Az RMDSZ-elnök szerint a radikalizálódás tévút. Az RMDSZ-szel szemben az MPP sem kínál semmi mást, csak a hangszerelés más, konzervatívabb. Az RMDSZ határozottan a modernizációt, Erdély gazdasági felemelését, infrastruktúrájának az újjáépítését, fejlesztését kívánja megvalósítani.

Dadicsék radikalizálódnak

Egyre nyilvánvalóbb, ha Ivica Dacsicsék úgy döntenek, hogy a radikális–nacionalista koalícióhoz csatlakoznak, Nikolicsék és Kostunicáék nem számíthatnak a Szerbiai Szocialista Párt vezette választási szövetség által megszerzett mind a húsz mandátumra, csak tizenkettőre. Méghozzá a szocialistákéra. Ez pedig nem lenne elegendő a kormányalakításhoz. Kostunica és Nikolics összesen 107 mandátummal rendelkezik, tehát legalább 19 kellene még a 250 tagú szkupstinában. Ha pedig a radikális–nacionalista–szocialis-ta koalíciónak nem lenne meg a szükséges 126 mandátuma, akkor a másik tábor jó eséllyel gyűjtheti össze a parlamenti többséget. Főleg miután Sulejman Ugljanin megállapodott Belgrádban, hogy a négy bosnyák mandátummal a demokrata párti irányítású kormányt támogatja. Közben az Egységes Szerbia és a nyugdíjasok pártja – amelyek a szocialistákkal egy listán szerepeltek a választásokon, s szereztek összesen 20 mandátumot – arról győzködik a szocialisták vezetőit, hogy az Európa-barát opció felé forduljanak.

Vajdaság nem Koszovó

Ursula Plassnik, az osztrák külügyminiszter megismételte, hogy a Vajdaság nem hasonlítható Koszovóhoz, s nem lesznek újabb határváltozások a Balkánon, írja a Tanjug. Az európai országok közül egyik sem tette kérdésessé a Vajdaság jövőjét, és soha nem is vetette fel elszakadásának a lehetőségét, hangoztatta az osztrák vezető diplomata. Mindig is igen világosak voltunk: nincs határmódosítás a Balkánon. Koszovó különleges eset, egy hosszú történet vége – fogalmazott Ursula Plas?snik a Dnevnik című újvidéki lapnak szerbiai látogatása alkalmából.