Karel Schwarzenberg szülei olcsó munkaerőként roma foglyokat alkalmaztak a világháború idején

Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter szülei a II. világháború idején olcsó munkaerőként kihasználták egy dél-csehországi roma munkatábor – Lety u Písku – foglyait – állítja Paul Polansky amerikai történész, író a közelmúltban megjelent, The Storm című könyvében. A hírt a The Prague Post című angol nyelvű lap adta közre legújabb számában. „Azt szeretném, ha a mű személyes kihívást jelentene Schwarzenberg számára” – jelentette ki Polansky.

„A könyv tele van tévedésekkel és hamis információkkal” – nyilatkozta Zuzana Opletalová, a cseh külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette: csak arra szolgál, hogy az amerikai történész felhívja magára a figyelmet. „A miniszter ehhez nem kíván asszisztálni” – jegyezte meg Opletalová.

A Písek melletti Letyben volt az egyik olyan munkatábor, ahol a II. világháború idején a korabeli cseh hatóságok a nácikkal együtt?mű?ködve a romákat össze?gyűj?tötték és dolgoztatták. Csehországban a mai napig éles viták tárgya, hogy koncentrációs táborról van-e szó vagy sem, valamint hogy a felelősséget a csehek vagy a németek viselik. A tábor helyén ma sertéshizlalda van, s tulajdonosa a roma szervezetek és az emberi jogokat védő csoportok követelése ellenére sem akarja áthelyezni. A cseh kormányzat pedig azzal érvel, hogy magántulajdonról van szó, ezért semmit sem tud tenni méltó emlékhely kialakítása érdekében.

Polansky szerint Schwarzenberg szülei arra kérték a korabeli hatóságokat, a munkatábort birtokaik közelében hozzák létre, hogy a romákat olcsó munkaerőként alkalmazni tudják. A miniszter apja ennek érdekében levelet is írt a belügyminisztériumnak. A Schwarzenberg család birtokait ugyanis 1939-ben egy szélvihar nagyon megrongálta, s a mintegy 1000 hektáron elpusztított erdő rendbetételére nem volt elegendő munkásuk.

A The Storm első kiadása 1999-ben jelent meg az Egyesült Államokban, de abban a Schwarzenberg család még álnéven szerepelt. A közelmúltban megjelent új, bővített kiadás utószavában Polansky már konkrétan említi a családot.

Petr Pithart, a szenátus elnöke szerint a vádakat komolyan kell kezelni, és ki kell vizsgálni. „Ha igaz, amit Polanksy mond, akkor Schwarzenbergnek meg kell magyaráznia valamit, és meg kell békélnie a múlttal” – nyilatkozta The Prague Postnak Pithart.

A Brünnben székelő intézmény, a Roma Kultúra Múzeuma szerint a büntető munkatáborok létrehozásáról 1939 márciusának elején, tehát két héttel a német megszállás előtt még a cseh kormány döntött. Az ilyen létesítményekbe olyan személyeket kellett elvinni, akik nem akartak dolgozni. A táborokat 1940 augusztusában nyitották meg. Letyben mintegy 240 hely volt, a 1942-ben roma gyűjtőtáborrá alakult át. Polansky már évek óta kutatja a tábor történetét, s erről több könyvet is írt.