Kamugép

A kezdeti lelkesedés után egyre több az aggodalom – nemcsak amiatt, hogy az MI átveszi az irányítást az életünk felett, és egyes szakmákat gyakorlatilag eltöröl a foglalkozások listájáról, hanem azért is, mert az MI-t nem csak a jó dolgokra lehet felhasználni: sajnos az újdonság pont kapóra jön az online bűnözők számára is. De valóban olyan okos a mesterséges intelligencia, és a jövőben bármilyen területen bevethető lesz?

A kérdés még korai lehet, annál is inkább, mivel a technológiai világ legjelentősebb vezetői – köztük Elon Musk Tesla- és Twitter-vezér, valamint Steve Wozniak, az Apple társalapítója – nyílt levélben sürgették, állítsák le a fejlesztéseket mindaddig, amíg nem születnek meg azok a működési szabályok, amelyek biztonságossá teszik a mesterséges intelligenciát, és amelyek garantálják, hogy valóban az emberiség javát fogja szolgálni. Ez a pillanat akkor jön el a levél megfogalmazói szerint, ha „biztosak lehetünk abban, hogy hatásaik pozitívak és az általuk jelentett kockázat kezelhető”. Szakértők szerint az új mesterségesintelligencia-eszközök a tanulási folyamataik révén képessé válhatnak elfogult válaszokra, álinformációk terjesztésére, sérthetik a fogyasztók személyiségi jogait. A nyílt levelet több mint ezren írták alá, és egyre nagyobb az aggodalom a szabadjára engedett intelligencia miatt. Úgy tűnik, az emberiséget felkészületlenül érte a berobbanása.

Mi több, Olaszország odáig ment, hogy egyenesen be is tiltotta az egyik ikonikus alkalmazást, a Chat GPT-t, mondván, az visszaél(t) a személyes adatokkal, ami az unió területén tilos (képes mások hangját utánozni, a személyes adatokkal dolgozni, akár jogdíjakat sérteni stb.). Ha beigazolódik a feltételezés, akkor az appot működtető cég, a OpenAI jelentős büntetést fizethet, ennek mértéke az uniós GDPR-szabályok szerint a cég éves bevételének 4 százalékát is elérheti…

Érthető a nagy felbuzdulás, a decemberben megjelent app csak egy szelete a mesterséges intelligenciának, ám szinte mindenki ki akarja próbálni – egyelőre inkább szórakozás céljából interjút készítenek vele, kérdezik, megkérik, oldja meg a házi feladatot stb. De ha a kezdeti lelkesedést félretesszük, és alaposabban kifaggatjuk a beszélő gépet, akkor bizony rádöbbenhetünk, hogy sokszor félrebeszél, kamuzik, aztán ha szembesítjük vele, akkor emberi hangon sűrűn elnézést kér, és emlékeztet bennünket, hogy ő csak egy gép… Egy ilyen interjú során – főleg, ha tudjuk az általunk feltett kérdésekre a választ – sokszor olyan érzésünk lehet, mintha egy nagy dumással vagy egy notorikus hazudozóval állnánk szemben, aki szép körmondatokkal, meg- győzően válaszol a kérdésekre, ám a válaszok igazságtartalma nagyon messze áll a valóságtól. De ez nem csoda, a beszélő gép ugyanis nem másból dolgozik, mint a neten található betűtengerből, és megpróbálja összerakni a legvalószínűbb választ. De tudjuk, az interneten már kisebbségben vannak a megbízható oldalak, a valódi, ellenőrzött információk, és lényegesen több az álhíroldal, a szándékosan terjesztett propaganda – ennek tükrében már értjük, milyen veszélyt jelent ránk a mesterséges intelligencia.

Érthető tehát az aggodalom, mert ha így folytatódik, akkor az MI hamarosan egy sor dologban átveszi a hatalmat, és már a „gazdák”, azaz a fejlesztők sem tudják megállítani a pusztítást. Itt az ideje visszavonulót fújni, vagy legalább időt kérni. Talán még nem késő…