Joystickháborúk kora

 

A múlt héten politikai bombaként robbant az USA-ban a hír: az elnök a titkos gumitörvények alapján, a terroristák elleni háború keretében utasítást adhat arra, hogy a pilóta nélküli kis repülőgépekkel, azaz drónokkal akár amerikai állampolgárt is megöljenek, még akkor is, ha nincs hiteles információ arról, hogy az illető amerikai célpontot akarna megtámadni. Ami jó tíz éve még a sci-fi kategóriájába tartozott, mára valósággá vált. A kezdetben csak kémkedésre használt drónok gyilkos fegyverekké váltak, elsőként az USA szerelte fel őket rakétákkal, állítólag 2001-ben. A drónok a hagyományos légvédelem számára láthatatlanok, minimálisra csökkentik az amerikai hadsereg háborús emberveszteségét. Európában sem beszélnek sokat arról, hogy készül egy uniós program, amely szerint a drónokat – rakéták nélkül – bevetik az EU teljes külső határának védelmében, az illegális bevándorlás megfékezésére. Az amerikai Huffington Post nemrég készült elemzése szerint őrületes tempójú fegyverkezési verseny kezdődött, a kicsi, olcsó, halált osztó drónokat ma már bárki felhasználhatja, a terroristák is. Jelenleg több mint 50 ország működtet kémdrónokat, és egyre több szereli fel őket fegyverekkel. A hozzáférhető adatok szerint csak Pakisztánban 2500 tálibot és al-Kaida-tagot öltek meg így, Afganisztánban pedig 1160 „küldetést teljesítettek” 2009 óta. Ilyen gépek cikáznak a Perzsa-öböl egén, izraeli drónok röpködtek Gáza felett a legutóbbi izraeli légi csapások idején. Ma már alig van olyan konfliktus a világon, amelyben ne vetnének be kémdrónokat. Peter W. Singer, a washingtoni Brookings Intézet szakértője szerint a fegyverek történetében a drónok hasonló áttörést hoztak, mint annak idején a puskapor, a gőzgép vagy az atombomba. A Pentagon igyekszik a lehető legteljesebb mértékben kihasználni a drónok nyújtotta lehetőséget, de azt is el kell ismernie, hogy veszélyt jelentenek az USA-ra is. Egyre több iszlám ország rendelkezik vele, így pl. Iránnak egy amerikai drón elfogásával sikerült megszereznie a legkorszerűbb technológiát. A veszély nagyságát egy tavalyi eset érzékelteti: októberben egy kis drón repült be nagy magasságban Izrael fölé, megcélozva a dimónai atomreaktort. Csaknem 60 kilométert tett meg a zsidó állam erősen védett légterében, mielőtt egy F–16-os lelőtte. Később kiderült, a drónt a Hezbollah libanoni radikális síita szervezet kapta Irántól. Jelenleg az USA hadserege – ha igaz – kb. 8 ezer drónt alkalmaz. A CIA drónbázist üzemeltet Szaúd-Arábiában, Jemenben, valamint Észak-Afrikában, Nigerben is létre akar hozni egyet, állítólag már aláírták a megállapodást. Onnan ellenőrizni lehet a szomszédos Malit és a Szahara térségében aktív iszlamista csoportokat. Az akciót a franciák mali intervenciója is felgyorsította.A következő generációs drónok fejlesztése bizonyosan tovább fokozza a fegyverkezési versenyt. Az USA és mások nanodrónokat, olyan apró fegyvereket építenek, amelyek rajban fognak támadni. Amerikai és kínai kutatók már lopakodó technológiájú mikrodrónok kifejlesztésén is dolgoznak.Szörnyű kilátások, nem?