Izmosodó kelet-európai kistigrisek

Az egykori szocialista EU-újoncok a globalizáció legújabb haszonélvezői. Különösen a balti államok, de Szlovénia és Szlovákia is megalkuvás nélkül a radikális gazdasági receptekben bízik, ráijesztve a régi ipari nemzetekre.

A Der Spiegel német hírmagazin Kistigrisek című írása szerint Tallinn és Ljubljana között olyan térség alakul ki, amelynek egyetlen célja van: a globális piac, és ez megijeszti Nyugat-Európa nagy, de nehézkes ipari államait. A magazin úgy tudja, Brüsszelben az európai egyesülés első árnyoldalairól vitáznak, és felmerül az a kérdés is, hogy „meddig szubvencionálják még a nagy pénzforrások, köztük a német kormány, EU-befizetéseikkel a keleti konkurenciájukat?”

A Der Spiegel emlékeztet, hogy az amerikai Dun & Bradstreet minősítő és gazdaságelemző ügynökség Magyarországot Szlovéniával együtt a gazdaságilag legsikeresebbek közé sorolja az átalakuló országok körében. A cikkben különösen kijut a dicséret Szlovákiának, ahol „a tempó lélegzet-elállító. A kilencvenes évek végéig Szlovákia »fekete lyuknak« számított Kelet-Európában, visszamaradott problémás esetnek a csatlakozási tárgyalásokon. Manapság a külföldi beruházók e csöppséget az egyik legvonzóbb ipari telephelynek tekintik.”

Magyarországgal kapcsolatban a német hírmagazin Székesfehérvár példáját, az IBM és más vállalatok kivonulását említve a külföldi cégek továbbvándorlásának témáját feszegeti.

A tendencia azonban lassan ismét felfelé ível, „a globális versenykörhintán kezdődik a következő menet.” „Magyarország a struktúraváltás kellős közepén van” – mondta Wolfram Klein, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara illetékese. Új beruházók jönnek, aki „értékesebb tevékenységet” kínálnak a munkapiacon.

Magyarország felkészül, és új munkahelyeket remél a jövő ágazataiban, az információs technológiában, a logisztikában, az öko- és biotechnológiában, írta a lap a globalizáció következményeit bemutató sorozatában.