Iskolássokk

Eugen Jurzyca kedvenc témája a tesztelés. Minden lehetséges tényezőt tesztelni akar, a főiskolák minőségétől kezdve a gyerekek erkölcséig. A nemzetközi szinten is mérvadó PISA-tesztek eredményeiből kiindulva szeretne változtatni az oktatás módszertanán. Hétfőn világraszóló kijelentés hagyta el a száját: az iskolaügy hatékonysága csak négy százalékban pénz kérdése, a többi kilencvenhat százalék a jó szervezésen múlik. Ez nagyon megnyugtató, fellélegezhetünk. Néhány utatsítás a minisztériumból, ezt mostantól így, ezt meg amúgy, és a diákok máris elkezdik szivattyúzni az információkat, megtanulnak gondolkodni.

Iveta Radičová sokkolónak tartja, hogy a szlovák diákok tudásszintje szövegértésből és a természettudományokból az OECD-országok átlaga alatt van. Ez rendben is van, mindenki azzal sokkolja magát, amivel akarja. Az már gyanúsabb lenne, ha azt mondaná, meglepték ezek az eredmények. Milyen alapon várják el a szlovák diákoktól, hogy remekeljenek a PISA-teszteken, amikor tanáraik havonta annyit keresnek, amennyit nyugaton egy tehetségesebb koldus is megkeres két hét alatt? A diákokat nem az iskolarendszer tanítja, hanem a tanárok, velük van közvetlen kapcsolatuk. A tehetséges tanár hatékonyan tanít, a tehetségtelen kevésbé. A hatékonyságot pedig motivációval lehet emelni, nemcsak az iskolákban, hanem minden munkahelyen. Nyugaton például úgy motiválják a tanárokat, hogy rendes fizetést adnak nekik. Erről is készíthetne már egy felmérést a minisztérium, alighanem tanulságosabb lenne, mint az összes többi. Nem kell nyakatekert reformokon agyalni, nem kell mindent letesztelni, sőt, akkor sem történne semmi, ha az oktatásügyi minisztérium egész legénysége négy évig csak Mauritiuson legyeztetné magát pálmaágakkal. Amíg nem jön egy kormány, amely hajlandó lesz invesztálni a tanári bérekbe, addig felesleges minden erőlködés. Addig nyugodtan sokkolhatjuk magunkat, vagy meglepődhetünk. Válassza ki-ki a neki megfelelőt.