Immár harmadszor szólítják az irakiakat idén az urnákhoz, ezúttal azért, hogy megválasszák az ország szuverenitásának visszaállítására hivatott állandó parlamentet. A december 15-i voksolást, amelyre feszült légkörben kerül sor, az Irak 2003. márciusi megszállása óta eltelt időszak betetőzésének tekintik.
Irak harmadszor választ az idén
Az ország új alkotmányát kidolgozó ideiglenes parlamentet január 30-án választották meg, a szavazást kísérő erőszakos cselekményeknek hivatalos adatok szerint több mint harminc halálos áldozata volt. A szunnita muzulmánok bojkottálták a voksolást, amelyből a lakosság többségét alkotó síiták és a kurdok kerültek ki győztesen. A parlament kidolgozta az alkotmányt, a munkában a szunniták parlamenten kívüli képviselői is részt vettek. Miután nem sikerült engedményt elérniük az általuk elutasított föderalizmus kérdésében, a szunniták lehetőséget kaptak az alkotmány december 15. utáni felülvizsgálatára – ha kellő számú képviselői helyet érnek el az új parlamentben –, ezért tömegesen részt vettek az alkotmányról tartott október 15-i népszavazáson. Ez utóbbin végül elfogadták az ország új alaptörvényét.
A mostani választások előtt a radikális elemek és a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban álló fegyveres csoportok újabb emberrablásokkal és merényletekkel igyekeztek zavart kelteni. Rick Lynch tábornok, az iraki többnemzetiségű erők szóvivője egy héttel a szavazás előtt közölte: tudomásuk van arról, hogy az al-Kaidával kapcsolatban álló Abu Muszab az-Zarkávi és a lázadók erőszakos cselekményekre készülnek ezekben a napokban.
A 275 képviselői helyért 228 politikai szervezet és 21 pártszövetség mintegy 7000 jelöltje indul. A 21 pártszövetség közül öt nagy, vallási vagy etnikai alapon szerveződött választási koalíció van. A januári választásokon győztes pártszövetséget, az Abdel-Azíz Hakím vezette Egyesült Iraki Szövetséget tizenhét síita mozgalom, közöttük Ibrahím Dzsaafari kormányfő pártja alkotja, és most első ízben támogatja Muktada asz-Szadr radikális hitszónok. Januárban viszont a pártlistát még a síiták legnagyobb iraki vallási tekintélye, Ali asz-Szisztani nagyajatolláh is támogatta.
A januári választások második helyezettje, a Kurdisztáni Szövetség a két nagy kurd párt, a Maszud Barzani vezette Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Talal Dzsalabani államfő vezette Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) színeiben állít jelölteket. A világi síita Ijád Allávi volt átmeneti kormányfő Iraki Nemzeti Listájához csatlakoztak liberális szunniták és kommunisták is. Az Iraki Nemzeti Kongresszust vezető Ahmed Csalabi miniszterelnök-helyettes, aki a januári választásokon még az Egyesült Iraki Szövetség színeiben indult, ezúttal külön listát állított. A szunniták Iraki Egyetértés Pártja néven, a közösség fő ereje, az Iraki Iszlám Párt köré építették fel pártszövetségüket, amelynek tagja az Irak Népének Konferenciája és a Nemzeti Párbeszéd Tanácsa nevű politikai szervezet is. A keresztény és türkmén kisebbség, akárcsak a iszlámista kurdok szintén külön listákon indulnak.
Az egymást gyilkoló kormányerők és a lázadók összecsapásain túl a vezető jelöltek között is antagonisztikus ellentét alakult ki – mutatott rá a The Economist című brit gazdasági hetilap. Ijád Allávit, az Egyesült Síita Szövetség egyik legnagyobb riválisát a minap síita radikálisok támadták meg, amikor a síiták szent városában, Nedzsefben járt kampánykörúton. A januári választásokon 48 százalékot elért, közkeletű nevén csak „papok listája” néven emlegetett síita szövetség azóta számos világi támogatójától megvált, és radikális erőkkel, így Muktada asz-Szadrral kötött szövetséget. Az új választási rendszer és a szunniták választási mozgósítása révén a síita szövetség várhatóan veszíteni fog a szavazataiból januárhoz képest. Egyes bagdadi amerikai és nyugati hivatalos személyek azt remélik, hogy Allávinak sikerül visszatérni a hatalomba, de az Egyesült Síita Szövetség hatalmi bázisa és síita többség fő képviselőjeként öntudata olyan erős, hogy aligha egyezik bele, hogy ne a szövetség adja a kormányfőt.
Eleve nem zárható ki, hogy Allávinak mégis sikerül szövetséget kötni a kurdokkal, de több más választási koalíció támogatására is szüksége lesz, mivel az új parlament által négyéves megbízatással felállítandó kormányhoz kétharmados többségre van szükség.
A 15 544 428 szavazásra jogosult a tartományok számával megegyező, azaz 18 választókerületben adhatja le voksát. 230 képviselőt a tartományokban választanak meg, a fennmaradó 45 országos képviselői helyet azok a pártok kapják meg, amelyeknek tartományi szinten nincs ugyan képviselőjük, de országos szinten jelentős szavazatarányt érnek el. A több mint 6000 szavazóhelyiség holnap közép-európai idő szerint 5 és 14 óra között tart nyitva. A választási bizottságnál több mint 250 civil szervezet 70 ezernél több független megfigyelőjét akkreditálták. Közöttük mintegy 800 európai, amerikai és japán megfigyelő van, az egyetlen arab küldöttség az egyiptomi bíráké. A Bagdadtól északra és nyugatra lévő, forrongó régiókban lévő szavazóhelyiségekbe a külföldi megfigyelők a tervek szerint nem látogatnak el.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.