Így születik a következő világjárvány

Na de mit tanulhatunk a mostani kongói esetből?

A helyzet a következő: az Ebola ott él a trópusi országban időtlen idők óta, és amíg a közlekedéssel nem jutottak messzire az emberek, addig valószínűleg nem is tudtunk róla. Csakhogy mostanra a népszaporulat, a globalizáció, a közlekedési folyosók javulása mind azt eredményezi, hogy egy-egy helyi kitörés is potenciálisan globális veszélyekkel fenyeget.

Hiszen ez történt a vuhani Covid esetében is.

Ami miatt most írok erről, az mégsem pusztán az ismert pandémiakockázat, hiszen ezt a Zika-vírusról, a sertéspestisről és sok mindenről meg lehetne írni. Azért tanulságos a mostani Ebola-kitörés, mert ehhez kellett a kongói közigazgatás korrupciója, az egyre gyorsabban terjedő dezinformáció és a végtelenül rossz környékbeli dolgozói szállások és az ott uralkodó körülmények.

Ezek együtt adják a veszélyes elegyet, amelyet csak tovább tetéz, hogy az USA kiszállt számos nemzetközi egészségügyi projekt finanszírozásából. Így lesz igazán veszélyes a mostani történet, de így lesz az a világ bármely más pontján várakozó vírus is.

A kongói regionális korrupció mértéke a helyi beszámolók szerint durva, az Ebola elleni küzdelemre szánt források egy része – jó része? – is eltűnhetett. Nem tudni, hogy milyen forrásból, de a dezinformáció pont az egészségügyi személyzetet támadja, mint aki „terjeszti” a vírust, így még nehezebb a dolguk. Végül: az illegális aranybányák brutális körülmények közt működnek, amelyek remek táptalajai a vírusnak. 

Emiatt számítanak arra a szakértők, hogy még messze vagyunk a csúcsponttól. Így lesz tehát egy afrikai belső járványból potenciálisan globális nemzetközi egészségügyi fenyegetés, amelyhez a klímaváltozás, az emberi természet, a korrupció, az illegális munkahelyek és a nemzetközi támogatások visszavonása együtt adja azt a hátteret, ami miatt egyszer ebben meg fog botlani az emberiség.