Húsz év múlva leszünk az uniós szint 75%-án

Különösebb megrázkódtatások nélkül vette a parlament a jövő évi költségvetés elfogadásának első akadályát, az állami alapok megszüntetését.
A pénzügyminiszter szerint ezután szinte biztos, hogy el is fogadják a kormány javaslatát.

Különösebb megrázkódtatások nélkül vette a parlament a jövő évi költségvetés elfogadásának első akadályát, az állami alapok megszüntetését.

A pénzügyminiszter szerint ezután szinte biztos, hogy el is fogadják a kormány javaslatát. Mondta ezt annak ellenére, hogy a költségvetési vita során a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői egymást felülmúlva szórták a kiadásnövelő javaslatokat. Már aki jelen volt, hiszen a vitára jelentkezettek közül sokan inkább a vidéki kampányolást választották (ennek ezúttal inkább örülhetünk). A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban hivatalosan forradalmi változásként szokták emlegetni, hogy ezentúl a minisztériumok a fenntartás költségein kívül nekik juttatott pénzt szabadon, programokra adva oszthatják el. Ez valóban a kormány dicséretére válik, még akkor is, ha csak a hatalmuk utolsó évében voltak képesek erre a teljesítményre. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy az állami költségvetés valódi problémáinak kezelésével ebben a kormányciklusban sem foglalkoztak. Az alapvető kérdés ugyanis az, hogy bár a nyugat-európai átlaghoz képest jóval többet fordítanak rájuk a közösből, miért olyan alacsony a költségvetésből fizetett szolgáltatások (egészségügy, oktatásügy, hivatalok) színvonala. Ezen csak kemény politikai döntésekkel lehetne változtatni, a szükséges teendőket a jobboldali ellenzéki politikusok 1998 tavaszán fel is vázolták. Ma már viszont az is nyilvánvaló, hogy a választások eredményeként összeállt kormánykoalíció újfent alkalmatlan volt az igazán alapos átalakításra. ĺgy nemcsak a reform mintapéldái közé nem jutottunk be, hanem az időveszteséget is egyszer meg kell majd fizetnünk. A jövő évben ezt a valamikor letörlesztendő összeget szerény 37 milliárd koronával (fejenként 7500 koronával) toldják meg.

A hét elején kiderült, hogy bár eredetileg nagy érdeklődés mutatkozott a Transpetrol iránt, végül csak kettő bizonyult komoly érdeklődőnek. Köztük viszont rövid, de nagyon intenzív küzdelem játszódott le. A privatizációs minisztérium kötötte az ebet a karóhoz, állítólag azért, mert a részvényekért 3 milliárd koronát szeretett volna kapni. Befejező fázisba ért viszont a cég karcsúsítása: a 13 benzinkutat eladták az ÖMV-nek, amely így 17 százalékos részesedésre tett szert a hazai piacon.

A Nemzeti Vagyonalap (FNM) a magánembereknek szóló 14 milliárd korona kifizetése után már látja az alagút végét: 7,2 milliárd koronát még az idén kifizet az intézményi kötvénytulajdonosoknak, a maradék 4,5 milliárd korona kifizetése pedig jövő szeptemberig halasztódik. Ennek eredményeként egyre jobban oda tudnak figyelni a magánemberek által ki nem váltott 11 ezer kötvényre. A napokban olyan hír is megjelent, hogy a jogosultak akkor is jelentkezhetnek a takarékpénztárban a pénzükért, ha egyébként nem kaptak hivatalos értesítést.

Érdekesség még, hogy bíróság előtt van az a végrehajtási végzés, amelynek értelmében az FNM-nek 17,6 százalékos késedelmi kamatot kellene fizetnie azért, hogy bár a kötvények tavaly jártak le, de a kifizetést csak idén kezdték meg. Arról egyelőre nincs információnk, hogy amenynyiben ezek az egyéni perek sikerrel járnak, a késedelmi kamatot a többi 1,8 millió egykori kötvénytulajdonosnak is ki kell-e fizetni.

Újabb adalékkal lettünk gazdagabbak az EU-csatlakozási igyekezet során: egy hétközben nyilvánosságra hozott elemzés szerint legalább húsz évig eltart, amíg a bruttó hazai össztermékünk (GDP) eléri az uniós átlag 75 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy két évtizedig mindenképp a szegény rokon szerepében leszünk. Persze már az is valami, ha egyáltalán reménykedhetünk abban, hogy egyszer legalább a gyermekeink jobban élnek. Magyarországnak egyébként 11 évet jövendöltek az említett szint eléréséhez.

A felzárkózás azt is jelentené, hogy a mai negyvenesek szintén reménykedhetnek a tisztességes nyugdíjban. A gond csak az, hogy ehhez megfelelő rendszer is kellene, márpedig egyre több olyan cikk jelenik meg, amely szerint a nyugdíjreform terén ez a kormány sem hagy maga után többet bőven adagolt ígéreteknél – ezekkel pedig nehezen leszünk osztrák színvonalú nyugdíjasok.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?