Hol végződik Közép-Európa?

Régen a vallások mentén húzódott, ortodox–katolikus vonalon. Ennek rég vége, a cirill betűket használó Bulgária és az ortodox többségű Románia is az Európai Unió tagja. A hidegháború idején politikai választóvonal volt, maga a vasfüggöny. Korábban a porosz–osztrák elképzelések versenyeztek, hogy kiket is kéne „Mitteleuropa” címén egyesíteni. Mindennek azért van jelentősége, mert ma egy hajszálnyit túlfűtöttek az elvárások azzal kapcsolatban, hogy „Közép-Európa” vagy akár csak a visegrádi négyek egységesen lépjenek fel. Soha nem volt a terület egységes a történelem során, leszámítva, amikor éppen nagy birodalmak foglalták el és békében voltak egymással.

Az orosz kérdés kiválóan mutatja, hogy a mai napig elképesztően különböző a felfogásunk a közvetlenül minket körülvevő valóságról. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter február utolsó hétfőjén az orosz állami propagandacsatornának, a Szputnyiknak nyilatkozta, hogy Oroszország nem jelent veszélyt – bár ebben eltér a véleménye Varsótól és a balti államoktól, és az ő álláspontjukat is elfogadja.

A balti államokat csak egyetlen hallgató rajzolta be Közép-Európa térképére. Nem is gondolunk ezekre a hídfőállamokra, amelyek a lengyelekhez hasonlóan hosszan küzdöttek azért, hogy ma önállóak lehetnek. Nem könnyű Oroszország közvetlen(!) szomszédjának lenni. Ennyiben érthető, hogy Prága, Pozsony és Budapest másképp fogja fel az orosz kérdést, hiszen nem közvetlen szomszéd, míg a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő, orosz fennhatóságú Kalinyingrád a baltiak számára teljesen más stratégiai helyzetet teremt. A románoknak ugyanúgy közvetlen geopolitikai ügyük van Moszkvával Moldova és Transznyisztria miatt. Így a földrajz is különválaszt minket, akik Ukrajnára ütközőzónaként tekinthetünk, azoktól, akik az orosz fenyegetést közvetlenül látják, ha egy pillantást vetnek saját határaikra.

A közelség-távolság relációja érvényes a balkáni migrációs útvonalra a következő évek várható emberáradata miatt, megemlíthető a közép-európai országok orosz energiafüggőségének alakulása, és még lehet sorolni a különbségeket. Tehát a közép-európai bélyeg ugyan segít tájékozódni azoknak, akik messziről szemlélik Európa térképét, de nekünk, itt élőknek arra kell figyelni, hogy koalíciókat teremtsük a közös ügyek mentén, hogy tudjuk egymást támogatni stratégiai ügyekben, még ha érintettségünk eltérő is. De ne higgyük, hogy ez az együttműködés adott pusztán azért, mert a térképen nagyjából egy kupacban vagyunk. Nem az.