Hol vannak a hazai középvállalatok?

Nagyon érdekes tanulmánnyal jelentkezett az OECD, elemzői több mint egy évig behatóan vizsgálták a szlovák vállalkozói környezetet és a vállalati szférát. A több száz oldalas kiadvány nemcsak rendkívül pontos képet fest a hazai vállalkozások helyzetéről, hanem hasznos gazdaságpolitikai tanácsokkal is szolgál a kormánynak.

A legfontosabb észrevétel, hogy a szlovák vállalati struktúra nem teljesen egészséges. A megszokott piramisszerű felépítés helyett a szlovák vállalati struktúra inkább homokórára emlékeztet, a deréktáji karcsúságot pedig a középvállalatok hiánya okozza. Mikrovállalkozásokból nincs hiány, és a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok is fontos szerepet játszanak. Hiányoznak azonban a 10-től 249 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok, vagy ahogy ezeket Németországban nevezik – a Mittelstandok. Olyan vállalatok, melyek már kinőtték gyerekbetegségeiket, és versenyképesek tudnak maradni a turbulens világgazdaságban is.

Magával a vállalkozói kedvvel nincs baj, az OECD szintjén sehol sem találunk annyi mikrovállalkozást, mint Szlovákiában. 2017-ben ezek a legfeljebb 9 főt foglalkoztató vállalatok tették ki a hazai cégek 97 százalékát. A vállalatalapítással sincs gond, a vizsgált években az OECD átlaga felett volt az újonnan létrehozott cégek aránya. Sajnos azonban az új vállalatok túlélési aránya nagyon alacsony, nagyon kevés mikrovállalat tud átkerülni a kis- és középvállalatok közé. 2018-ban az öt évvel azelőtt alapított vállalatoknak már csak a negyede volt aktív, tehát háromnegyedük lehúzta a rolót, ami nem fest rózsás képet az itteni mikrovállalatok növekedési esélyeiről.

Növekedésre pedig szükség lenne, ugyanis hiába van sok belőlük, a mikrovállalatok termelékenysége alacsony, exportképességük szinte nulla, innovációs képességük erősen korlátozott. A hazai kis- és középvállalatok is elmaradnak ezekben a mutatókban az OECD-országok átlagától, de náluk a lemaradás sokkal kisebb, mint a mikroszféránál. A középvállalati státus elérése pedig fontos mérföldkő lenne, mert ezek a vállalatok már többet költenek fejlesztésre, és nagyobb eséllyel exportálnak unión kívüli országokba is. Érdemes ezért megnézni azokat a tényezőket, amelyek leginkább gátolják a szlovákiai vállalatok növekedését.

Az OECD szakértői itt nem szolgálhattak különösebb meglepetésekkel, ugyanis szerintük is a munkát terhelő magas adók és járulékok, valamint a túlszabályozás akadályozza leginkább a vállalati növekedést. A munka adó- és járulékterhei Szlovákiában magasan az OECD-átlag felett vannak, és ez gátolja új alkalmazottak felvételét a mikrovállalatoknál. A túlzott szabályozás a legnagyobb gondot az uniós előírások átvételénél jelenti, ahol gyakran előfordul, hogy az új szlovák szabályozás keményebb, mint azt az EU megkövetelné. Az OECD arra is figyelmeztet, hogy az új szabályozások bevezetése után Szlovákia ritkán méri fel azok reális hatásait. Hiányzik továbbá a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egységes kormányzati stratégia, mely összefogná és fókuszálná a már létező támogatási programokat.

A mostani kormány elkötelezte magát a vállalkozói környezet javítása mellett, a gazdasági minisztérium már a vállalkozást segítő második csomagján dolgozik. De mint látjuk, ez önmagában még nem elég, nagyon fontos lenne, hogy a készülő adóreform csökkentse a vállalkozók adó- és járulékterheit. Ugyanis nagy szükségünk van dinamikusan növekvő középvállalatokra, a gazdaság számára kifejezetten fontos, hogy a külföldi multik mellett ezek nagyobb szerepet játszanak a növekedésben, és idővel a gazdaság pillérévé váljanak.