<p>A héten jelentek meg az utolsó felmérések a választások előtt. Mostantól március ötödikén estig moratórium van érvényben, azaz nem lehet közölni politikai közvéleménykutatások eredményét. </p>
Hiányzik egy jobbközép erő
Azonban már most, két héttel a választások előtt is szinte biztosnak látszik pár dolog. Például az is, hogy ismét lesz a szlovák parlamentben új párt, mégpedig a Sieť. Nem jut be azonban az előző évtized egyik meghatározó pártja, az SDKÚ.
Ez egyben jobboldali őrségváltást is jelent, hiszen 1998 és 2010 között az SDK, majd az SDKÚ volt a kormányképes szlovákiai jobboldal vezető ereje. A párt olyan politikusokat tudott az élén, mint Mikuláš Dzurinda és Iveta Radičová miniszterelnök. Sikeresen ötvözték a konzervatív világnézetet a liberális gazdaságpolitikával és az európai irányultsággal.És ami a magyar szempontból talán a legfontosabb: az SDKÚ által vezetett kormányok átalakították az állam arculatát, amely a kilencvenes évek vad nacionalizmusa után sokat finomodott.
A 2012-es választások kaotikus eredményt hoztak a jobboldal számára. A kormány bukása után széteső négyes koalíció pártjai közül a legjobb eredményt a KDH érte el. Azonban a kereszténydemokraták az elmúlt négy évben nem akartak és nem tudtak középre húzódni, átvéve a szerepet az évek óta gyengélkedő SDKÚ-tól. Ehelyett továbbra is a konzervatív szavazók megszólítására szorítkoztak. Ebbe a térbe robbant be az ex-KDH-s Radoslav Procházka és a Sieť. Ez a párt azonban több okból sem tekinthető az SDKÚ közvetlen örökösének.
Egyrészt, az SDKÚ ereje teljében egy ideológiailag fegyelmezett, világnézeti indíttatású párt volt. A választók értették, hogy milyen értékek támasztják alá a párt politikáját. A Sieť esetében erről nem lehet beszélni. A párt pozíciói sokkal inkább pragmatikusak, a közvéleményt követik. Ezért is vesztette el saját liberális szárnya egy jó részét, amely az elmúlt egy év során folyamatosan lemorzsolódott. A „nagy” SDKÚ egy piacbarát, európai, demokratikus jogállamot építő párt volt. Ezen a három fronton a Sieť olvashatatlan, habozó és opportunista.
Másrészt az SDKÚ három alkalommal is képes volt arra, hogy maga köré gyűjtse a jobbközép erőket egy kormánykoalícióba. Integráló erőként működött, még akkor is, ha ezek a koalíciók nem voltak könnyen működtethetőek, és több esetben idő előtt el is buktak. A Sieť ambíciója nem ez, hanem a jobboldal összetömörítése egy pártba. Gondoljunk a Fidesz „egy a tábor, egy a zászló” szlogenjére, vagy a Smer „kannibalizmusára” a baloldalon 2010 tájékán. Ez pedig egy egész másfajta perspektívát kínál a potenciális partnereknek.
Így a mostani választásokon is túlmutat az a kérdés: vajon a Sieť képes lesz-e valaha a jobboldal központi szereplőjévé válni? Könnyen lehet, hogy a válasz nem. Erős ugyanis a gyanú, hogy stabil világnézet és őszinte együttműködési vágy nélkül a Sieť nem tudja majd vezetni a jobboldalt. Ha pedig nem, az a Smer malmára hajtja a vizet, és csökkenti a jobboldal esélyeit a kormányzásra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.