Háztáji helyett farm

A tavaszi népszámlálást az őszi általános mezőgazdasági összeírás követi. Az előbbi közismert számunkra, hiszen minden évtizedben számba vesznek bennünket, legfeljebb a kérdések változnak. Az utóbbi viszont az újdonság erejével hat ránk. Pedig ez sem újkeletű dolog, Az Európai Unió tagállamaiban 10 évente feltérképezik a háztájik, pardon, a farmok helyzetét, néhány uniós társult országban, például Csehországban és Magyarországon már szintén megtörtént az összeírás.

Az országos akció célja, hogy felmérjék a mezőgazdasági termelést, függetlenül attól, hogy a regisztrált agrárvállalkozók vagy hobbikertészek eladásra vagy csupán saját szükségleteik kielégítésére termelnek. A mintegy 9000 számlálóbiztos november elejétől december derekáig azok portájára is bekopogtat, akiknek az udvarán mindössze néhány kopasznyakú tyúk kapirgál. Ugyanis a statisztikusok feltételei szerint már az is farmnak minősül, ahol például legalább 1 szarvasmarha, vagy 2 sertés, netán 5 méhcsalád esetleg 50 baromfi van, ami pedig a növénytermesztést illeti, 1500 négyzetméternél, a szőlő esetében pedig 500 négyzetméternél húzták meg az alsó határt. Természetesen a polgárok az összeírás, az adatfelvétel szó hallatán többnyire bizalmatlanná válnak, ezért a műveleteket végző Szlovák Statisztikai Hivatal illetékesei nyomatékosan leszögezték: a kérdőíveken szereplő adatokat a hivatal bizalmasan kezeli, a feldolgozásuk után pedig megsemmisítik. Vagyis az egésznek semmi köze sincs az esetleges önkormányzati adókhoz vagy bárminemű pótlólagos adókhoz. Ezért nem érdemes titkolózni, sőt az adatgyűjtésről szóló törvény értelmében pénzbírság is kiróható azokra, akik megtagadják az adatok szolgáltatását.

De hagyjuk az esetleg fenyegető hangvitelt, inkább arra összpontosítsunk, hogy a pontos agrárkörkép feltérképezése mellett milyen előnyöket rejt magában az összeírás. Napjainkban divat az Európai Unióra való hivatkozás, ez esetben is így lesz. A statisztikai hivatal szerint ugyanis az uniós csatlakozásunkat segíti az országos adatfelvétel, kiindulási alapot teremt az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokhoz a mezőgazdaság területén, végül az adatok pontos ismeretében konkrét tervezetekre kérhetünk pénzt a régió- és vidékfejlesztési támogatási alapokból.