Házi feladat

Az utóbbi is nagyon fontos, mert a társadalomról alkotott tudományos elmélkedések előbb-utóbb lecsepegnek a köztudatba, s ezáltal a tudománnyal nem foglalkozó emberek gondolkodását és viselkedését is befolyásolják, méghozzá sokkal jobban, mint azt ők maguk hiszik. A diákoknak olyan személyiségekről beszélek, akiknek munkássága pozitív módon hatott. Ilyen például Tessedik Sámuel evan-gélikus lelkész, aki megalapította a mai mezőgazdasági-kereskedelmi iskolák prototípusát, sőt, talán még többet is tett, hiszen az ő iskolájában a gyerekek nemcsak hittant és gazdálkodást tanultak, hanem azt is, hogyan kell egészségesen élni. Mindezt a 18. században! Ráadásul lefektette a jól működő falu (vagyis egy mikrotársadalom) alapelveit.

Mivel új tantárgyról van szó, szeretném olyan személyiségekkel megtölteni, akik érdeklik a diákokat. Ezért azt kapták feladatul, hogy írjanak „portrét” valakiről, akit a tudományos és/vagy politikai tevékenysége alapján fontosnak tartanak, és értékeljék a munkásságát. Feltételeztem, hogy olyasvalakiről fognak írni, aki példaértékű számukra, ha pedig ellentmondásos személyről, mert ilyenek is vannak, akkor ezt az ellentmondásosságot kellőképpen reflektálják.

Beérkeztek a dolgozatok. És jött a bomba. Hitler. Persze a maga módján ő is személyiség volt, épp elég szörnyűséget tett, hogy a történelem kitörölhetetlen alakjává váljon. Likvidálta az ellenfeleit, olvasom, s nem tudom eldönteni, hogy a szerző csak szimplán szűkszavú-e, vagy elnéző. Esetleg szimpatizáns? Igen, vannak ellentmondásos személyiségek, s a mi posztmodern korunkban már szinte norma, hogy mindent viszonylagosnak tekintünk. Minden igaz, de az ellenkezője is igaz. Mindent megkérdőjelezünk. A rosszat is. Mert ugye, emberbaráti és emberjogi szemszögből nézve annak is lehet oka, hogy valaki gonosz. Szegény gonosz. Utóvégre mint mindenki, ő is ártatlan rózsaszín csecsemőként jött a világra. Mi történhetett vele? Őt is meg kell érteni, nem? Miért lenne Hitler kivétel? Gondolhatja a posztmodern fiatal.

Amikor először hallottam a Jancsi és Juliskát, megkérdeztem apukámtól, nem lehet, hogy a boszorkány nem is volt rossz, csak éhes? Sosem felejtem el, amit mondott. Lehet, hogy csak éhes volt, de akkor sem szabad gyereket enni.

Igen, van, aki/ami nem ellentmondásos, hanem egyszerűen gonosz. Mert vannak mércék/határok, amiket nem szabad túllépni. Szerintem épp az vezet extrémizmushoz, ha ezeket megkérdőjelezzük.