Havel utolsó éve bársonyszékben

A nemzetközileg elismert drámaíróból és a szocialista rendszer ellenzéki vezetőjéből lett nagy tekintélyű demokrata politikus egyébként Európa jelenleg leghosszabb ideje hivatalban lévő köztársasági elnöke. Másrészt Havel azon kevesek közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy politikai karrierjük során két ország élén is álltak. Nem szokványos dolog, hogy a volt kommunista rendszer egyik legfőbb ellenzőjét, a Charta 77 emberi jogi mozgalom vezető személyiségét, a bársonyos forradalom után 1989. december 29-én, még a kommunisták által ellenőrzött parlament választotta meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé, s a „szvetteres forradalmár” pedig első ízben a szocialista alkotmányra esküdött fel. A „szocialista Csehszlovákia“ rövidesen „szövetségi Cseh-Szlovákia” lett, majd 1992. december végén, 74 éves korában ez az államalakulat végérvényesen kimúlt. Havel, aki akkoriban nyíltan ellenezte Csehszlovákia kettéosztását, tiltakozásul még 1992. július 20-án lemondott tisztségéről. Néhány hónap múlva, 1993. február 2-án, azonban már az újonnan megalakult Cseh Köztársaság elnö-kévé választották, majd négy év elteltével újraválasztották. Eddig tehát összesen 12 évet töltött az államfői bársonyszékben.

Az egy hónapja kezdődött 13. szolgálati éve a jelek szerint azonban egyben az utolsó is lesz. A hatályos cseh törvények szerint aki kétszer volt államfő egymás után, az már nem választható újra. Csehországban ezért már megindultak a találgatások, ki is lehetne Havel utódja, illetve milyen követelményeknek kell megfelelnie az új köztársasági elnöknek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a követelmények között szerepel-e az, hogy az illetőnek „börtönviseltnek” kell lennie. Havel ugyanis, bár a megújult demokratikus rendszer első államfője volt, egy valamiben nem szakította meg a korábbi csehszlovák államfők egyik „jellegzetességét”. Akárcsak közvetlen elődjei, Gustáv Husák, Ludvík Svoboda, Antonín Novotný vagy Antonín Zápotocký, bizony ő is eltöltött egy kis időt a rács mögött. Az természetesen nyilvánvaló, hogy mindegyikük más-más okok miatt volt börtönben.

Havel csak abban az esetben lehetne újra Csehország államfője, ha módosítanák a jelenlegi törvényeket. Bár az erre irányuló kezdeményezés már folyamatban van, egyelőre nehéz megmondani, milyenek a kilátások a sikerre. A cseh kereszténydemokratákat és a szabadság uniót tömörítő Koalíció ugyanis március elején aláírás-gyűjtést kezdett a közvetlen elnökválasztás támogatására. Legalább 400 ezer aláírásra számítanak. A kormányzó szociáldemokrácia bejelentette, hogy szintén a közvetlen elnökválasztás híve, míg a Václav Klaus vezette polgári demokraták határozottan ellenzik. „Ha Lucie Bílá vagy Karel Gott indulna, akkor biztos valamelyikük ülne be az államfői bársonyszékbe” – nyilatkozta ironikusan a párt egyik vezetője. A döntés a parlament kezében van. Kétséges azonban, hogy lesz-e erre a közelgő júniusi parlamenti választások előtt végül is egyáltalán politikai akarat, mert a probléma bonyolult. A szociáldemokraták például korlátozni kívánják az elnök amúgy sem széles jogköreit, míg a Koalíció ezt nem tartja szükségesnek. A kommunisták a közvetlen elnökválasztás hívei, de szintén vannak feltételeik.

Ki lehetne Havel utóda? Jelenleg két név forog leginkább közszájon – Václav Klaus, a polgári demokraták és a képviselőház elnökéé, valamint Petr Pitharté, a szenátus elnökéé. Ugyancsak a jelöltek között van Otakar Motejl, Csehország jelenlegi emberi jogi biztosa. Klaus jelezte: pártja választási sikere esetén inkább kormányfő szeretne lenni, ha ez nem sikerül, indul az elnökválasztáson. Pithart többször is azt mondta: ha jelölik, elfogadja. Még a politikából távozni készülő Miloš Zeman kormányfő is bejelentette: ha nem lesz semmiféle megegyezés, # is hajlandó lenne államfő lenni... Lassan tehát gyűlnek az érdeklődők.

Havelnek az idén még egyszer lehetősége lesz erőteljesen hallatni hangját a cseh belpolitikában. A törvény szerint ugyanis az ő joga, hogy a választások után megbízzon valakit a kormányalakítással. Tekintettel arra, hogy ezen a téren a hatályos törvények nem egyértelműek, várható, hogy Havel ismét megpróbálja saját elképzeléseit is belevinni ebbe a meghatározó folyamatba. Persze ez attól is függ, hogy milyen eredménnyel zárulnak a választások, s lesz-e elegendő játéktér az elnöki beavatkozásra.

Nemzetközi szinten az ősszel kap Havel nagy lehetőséget arra, hogy hallassa hangját. November második felében ugyanis Prágában kerül sor a NATO csúcstalálkozójára, amelyre 46 ország köztársasági elnöke, kormányfője és kül-, illetve védelmi minisztere hivatalos. Rendkívül fontos tanácskozásról lesz szó, amelyre egyébként első ízben kerül sor Kelet-Európában, s amelyen várhatóan döntés születik a szervezet további bővítéséről. Szlovákia is a jelöltek között van. Diplomáciai források szerint nem véletlen, hogy a NATO Prágát választotta történelmi, első kelet-európai csúcstalálkozója színhelyéül. A kiválasztás egyben bizonyos elismerés is a világszerte töretlenül hatalmas tekintélynek örvendő Václav Havelnek. A jelek szerint ez lesz Havel nemzetközi hattyúdala.

Az új cseh államfő megválasztására a tervek szerint 2003 januárjában kerül sor. Az új államfő már „normális” körülmények között megválasztott elnök, az ország első hivatalnoka lesz. Havel szerepe és személyisége megismételhetetlen, s természetesen rendszerváltás sincs minden nap.