Hasonlóan értékelik a lapok Sólyom sikerét

Osztrák lapok szerint a kormánykoalíció kudarca a magyar elnökválasztás. A Kurier szerint a nagyobbik kormánypárt vereséget szenvedett, ami nem marad következmények nélkül a koalíció számára. A konzervatív Die Presse Szociálliberális bukás a Sólyom-kűrnél című cikkében kiemelte, hogy a nemzetközileg elismert jogtudós államfővé választása rossz fényt vet a baloldali-liberális kormánytáborra. Az MSZP és koalíciós partnere, a liberális SZDSZ ugyanis tulajdonképpen minden ütőkártyát a kezében tartott ahhoz, hogy megválassza a következő államfőt. Kicsinyes hiúság és rövidlátó választási taktikai motívumok miatt azonban könnyelműen eljátszották ezt az esélyt. Kérdéses, hogy e két párt miként fog konstruktívan együtt kormányozni e szégyen után. Elemzők szerint mélyülni fog köztük a szakadék, s nem lehet kizárni a koalíció szétesését sem. Az elnökválasztásból egyértelműen a Fidesz került ki politikai győztesként, s ezzel ismét jó kilátást nyert arra, hogy a 2006-os parlamenti választásokat megnyerje.

A liberális Der Standard Választási krimi a budapesti parlamentben című cikke szerint még sohasem volt ennyire drámai elnökválasztás. Taktikai manőverek, intrikák, hűségeskük és mértéktelen vádaskodások kísérték. Egy évvel a parlamenti választások előtt az MSZP nem áll jól a közvélemény-kutatások szerint, és csak erősíti „vert helyzetét” ez a kudarc.

Sólyom László konzervatívnak számít, a szigorú értékek hívének – írta a Süddeutsche Zeitung. Kitartott amellett, hogy a kommunista pártállam bukása után ne a bosszú, hanem a jogállamiság legyen a vezérlő elv. „A rendszerváltást követő első, okos és népszerű elnök, Göncz Árpád, majd a halovány jogtudós, Mádl Ferenc után egy szigorú, mind a formát, mind a tartalmat tekintve csaknem porosz jogőr kerül az állam élére”.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az új államfő évtizedek óta az ország tudományos elitjéhez tartozik. A kommunista időkben a polgári jognak a politikától kissé távol eső területét művelte, s a gazdasági elit azon részének lett jószerivel a legismertebb tanítómestere, amely súlyt helyezett a megalapozott jogi képzettségre. Sólyom hosszú ideig volt Németországban a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa, az alkotmányjogászoknak ahhoz a nemzetközi köréhez tartozik, akik az alkotmánybíróság német gondolatát az 1989-1990-es nagy fordulat után Közép- és Kelet-Európa oly sok országában meghonosították. Abból az időből származnak kollegiális, gyakran baráti kapcsolatai a német alkotmányjogászokkal, élükön Roman Herzog volt államfővel, a német alkotmánybíróság volt elnökével. Sólyom már „német” előképzettséggel lett a kommunistaellenes ellenzék legbefolyásosabb jogi tanácsadója a budapesti kerekasztal-tárgyalásokon, amelyeken szabályozták az átmenetet a népköztársaságból a demokratikusan legitimált köztársaságba.

Az orosz kormánylap szerint a szabad demokraták maguk adták az államfői posztot az ellenzék kezébe. Sólyom László csak a szociálliberális koalíción belüli nézeteltérések miatt nyert – írta a Rosszijszkaja Gazeta, amely szerint a szabad demokraták „kommunista múltja” miatt tagadták meg támogatásukat a szocialista jelölt Szili Katalin országgyűlési elnöktől.

A Vremja Novosztyej azonban árnyaltabban ábrázolta a szabad demokraták álláspontját, miszerint az elnöki posztra olyan ember kell, aki egyetlen pártnak sincs elkötelezve. Ebben az értelemben Sólyom ideális személyiség – vélte a liberális orosz lap, hozzátéve: a volt alkotmánybírósági elnök, aki a demokratikus átalakítás egyik úttörője volt, megfogadta, hogy a magyar politikai erők összebékítése érdekében használja fel jogászi tapasztalatát.

Mindenesetre a Rosszijszkaja Gazeta szerint a szocialista jelölt veresége siralmas következményekkel járhat magára az MSZP-re és konok koalíciós partnerére nézve egyaránt. A szabad demokraták népszerűségi indexe amúgy is alacsony, és a történtek elhalványítják esélyüket a parlamentbe való bejutásra a 2006-os választáson.