Háromszor több pénz kötvénykifizetésre

Az elmúlt napokban a kormányfő az orosz államadósság törlesztésével kapcsolatban felvetett egy megoldási lehetőséget – amely egyébként minden józanul gondolkodó ember számára hónapok óta kézzelfogható megoldásnak tűnik. Arról az orosz ajánlatról van szó, amely szerint a meglévő 1,2 milliárd dolláros adósságból 57 milliárd koronát érő részt 11 milliárd koronával, vagyis 22 százalékos árfolyamon készpénzben, egy összegben törlesztenének. Ez azért számít előnyösnek, mert az elmúlt három évben bebizonyosodott, ha nem fegyvert vásárolunk, akkor szinte harapófogóval kell az oroszokból kihúzni az adósság ellenértékeként megegyezett árut. Csehország az előbb említett ajánlatra idén tavasszal azonnal ráharapott, így hétfőn alá is írták az erről szóló szerződést. Nálunk ehhez az kellett, hogy eltűnjön a színről az árucserében érdekelt és megfelelő politikai támogatással rendelkező Devín Bank. Tény az is, hogy az SDĽ-es miniszter által vezetett pénzügyi tárca – a miniszteri szóvivő reakciója alapján – továbbra sem lelkesedik a megoldásért.

A Štefanko bíró által reflektorfénybe került Dopravná banka csődeljárásában nagy fordulat következett be: a hitelezők leváltották a viták kereszttüzébe került csődbiztost. Ez sem történhetett meg szeplő nélkül: mivel Štefanko döntése még nem jogerős, az eseményeket a Betétvédelmi Alap (FOV) irányította. A hitelezők mindenható bizottságába ezen kívül csupa állami szerv, a vámigazgatóság és az adóigazgatóság képviselője került be. Ez nagyon nem tetszik a magánhitelezőknek, akik egyébként eddig a bank tartozásaival és követeléseivel nagyban csereberélve igyekeztek kikerülni a veszélyes zónából. 150 hitelező nevében egyikük tiltakozást is bejelentett. A felháborodás érthető, ha a 2,4 milliárd koronás követeléssel rendelkező FOV-ot kizárnák a játékból, a bankban bennlévő 570 millió korona elegendő lenne a többiek kifizetésére.

Emlékszünk rá, hogy az állam tavaly 105 milliárd koronát fektetett a bankok megmentésébe (amit az elkövetkező évtizedek során továbbra is magasan tartott adóinkkal lassanként fogunk törleszteni). Az optimizmus azonban korai, legalábbis az egyik leghíresebb külföldi hitelminősítő ügynökség friss jelentése szerint a hazai bankrendszer továbbra is a románnal, a bolgárral, a lettel és litvánnal esik egy súlycsoportba. A két nagybank konszolidációját azért díjazták: az Általános Hitelbank (VÚB) a térségen belül a 67. helyről a 16. helyre, a Szlovák Takarékpénztár pedig a századikról a 26-ra ugrott. A tőkeerősség első százas listáján a Tatra banka a 36., a Ľudová banka a 76., az Istrobanka pedig a 95. helyet szerezte meg. A ratingügynökségnek külön foglalkoznia kellett a Tatra bankával, amelyet ugyan a kisemberek közé merészkedő pénzintézetek közül a legjobbnak szoktak tartani, valaki viszont egy SMS-kampánnyal kisebbfajta pánikot váltott ki a kliensei között. A bank problémáiról szóló kósza híreket a jegybank elnöke mellett a ratingügynökség is cáfolta, aki pedig fény derít a rémhírek eredetére, annak 5 millió korona üti a markát.

A Nemzeti Vagyonalap a héten megelégelte, hogy rétestésztaként húzódik a VÚB privatizációjának befejezése. Véget vet annak, hogy jobb híján hónapok óta csigatempóban folyik a kötvények kifizetése, miközben vészesen közeledik a végső határidőként megszabott év vége. Úgy döntött, hogy minden rendelkezésre álló pénzét erre a célra fordítja és szinte minden más kifizetést leállít. Ennek köszönhetően szerdától naponta háromszor több pénzt szabadítanak fel erre a célra. A gyorsításra szükség is van, hiszen még mindig négyszázezren várnak arra, hogy megkapják azt a pénzt, amelyről a politikusok minden alkalommal hangsúlyozzák, semmi probléma nem lesz kifizetésével. Csak éppen azt nem mondják, hogy a kormány már a VÚB vételárából fennmaradt összegből is szeretne lecsippenteni, pedig ezt szánták a kötvények fedezetéül. Még az is megtörténhet, hogy emiatt a vagyonalap szembeszegül a kormánnyal, pedig erre 1998 ősze óta nem volt példa. A Pénzpiaci Felügyelet e héten végre kiosztotta az első hat engedélyt a biztosítóknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nyújtására. Egyelőre az Allianz, a Cseh Biztosító–Szlovákia, a Kooperatíva, a Kommunális Biztosító, az Uniqa és a Szlovák Biztosító kapta meg, amelyek máris elkezdhették a biztosítások megkötését. Kereskedelmi biztosítóink október elsejétől jelezhették igényüket az engedély megszerzésére, összesen 8 biztosító jelentkezett. Elemzők szerint a felelősségbiztosítás piacán a liberalizálást követően is a Szlovák Biztosító lesz a piacvezető, 40-50 százalékos piaci részesedéssel. A második helyen az Allianz és a Kooperatíva osztozik majd. Fontos tudatosítani, hogy a járműtulajdonosoknak még az év végéig meg kell kötniük felelősségbiztosításukat a felsorolt biztosítók egyikével.

A koalíciós tanács döntése értelmében 2002 januárjától a vállalkozói szféra számára 19,3 százalékkal drágul a földgáz, ellenben a lakossági gázár változatlan marad. Ha a koalíciós tanács javaslatát a kormány a jövő heti ülésén is megerősíti, akkor a Szlovák Gázművek nyereségéből 500 millió koronát elkülönítenek a gázár emelése miatti inflációs hatások mérséklésére. Ebből az összegből a szociálisan leginkább sebezhető családokat támogatnák. Szakértők szerint a januári gázáremelésnek minimális hatása lesz az inflációra, legfeljebb 0,3 százalékponttal növeli az inflációt, amely éves szinten várhatóan összességében alacsonyabb lesz mint az idén.