Háromszáz áldozat volt a csehszlovák határon

Majdnem 300 személy – köztük hét magyar állampolgár – vesztette életét Nyugatra menekülés közben a szocialista Csehszlovákia határain – derült ki abból a dokumentumjegyzékből, amelyet a prágai Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal (UDV) állított össze.

Csehországban ez az első átfogó történelmi dokumentumokon alapuló jegyzék, amely a szocialista Csehszlovákia nyugati határain történt tragédiákat dolgozza fel. A jegyzéket Martin Pulec, az UDV történésze állította össze a prágai, brünni, pozsonyi, az állami, valamint az egykori járási levéltárak dokumentumai alapján. Munkája, kutatása majdnem hat évig tartott. A most nyilvánosságra hozott dokumentum az 1948 februárja és 1989 novembere közti eseteket vette jegyzékbe, konkrét levéltári iratok alapján. Korábban erről a témáról csak becslések láttak napvilágot, s az adatok eltértek egymástól: néhány száz áldozattól több ezerig terjedtek.

Az UDV által írásos dokumentumokkal bizonyított 282 áldozat között 90 külföldi állampolgár – köztük hét magyar – található. A legtöbb külföldi áldozat lengyel (31) és keletnémet állampolgár volt. Érdekes, hogy a csehszlovák határon több nyugati állampolgár is életét vesztette – 15 osztrák, hét nyugatnémet és egy francia. Ők nem „szocialista” menekültek voltak, különféle okokból kerültek a szigorúan őrzött kelet–nyugati határ közelébe. Több olyan eset is ismert, amikor a nyugatiak arra fizettek rá, hogy kíváncsiak voltak a hírhedt vasfüggönyre.

A most nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy a hidegháború utolsó csehszlovák határ menti áldozata két kelet–német állampolgár, Brigit Wenda és Jens Wenda. 1989 szeptember 24-én a Dunán próbáltak Szlovákiából Magyarországra jutni, amely néhány nappal korábban már megnyitotta nyugati határait.

Az áldozatok közül 145 személyt a határőrök lőttek le, 96 ember életét az áram alatt levő szögesdrót oltotta ki. Tizenegy személy vízbe fúlt. Különösen megrázó tragédia is történt. Tizenhat disszidálni szándékozó – miután a csehszlovák határőrök felfedezték őket, s már nem volt esélyük átkerülni a szabad világba – őrizetbe vételük előtt kollektív öngyilkosságot követtek el. Öt csehszlovák állampolgár már a határ túlsó oldalán veszítette életét, amikor utánuk lőttek.

A vizsgált időszakban 648 csehszlovák katona is életét veszítette a határon. Közülük azonban csak 12 személy hunyt el „harci” cselekményben, külföldi ügynökökkel vívott tűzharcban. Többségük a villamos határzár javítása közben vesztette életét, vagy a határ menti aknamezőre tévedt, továbbá autóbaleset áldozata lett.

A határon történt bűncselekmények miatt több volt határőr is bíróság elé került, de végül senkit sem ítéltek el. A Csehországban uralkodó vélemény szerint nem a kiskatonákat kell felelősségre vonni, hanem esetleg parancsnokaikat, de legfőképpen a rendszer vezető tisztségviselőit.