Harmadik lehetőség nincs

Vagy a szlovákiai zsurnalisztika legalja ez a cikk, ahogy az érintett miniszterek állítják, vagy társadalmi jelentőségű tényfeltáró újságírás, ahogy a szerzők és a szerkesztőség állítja. Ahogy az ókori Rómában mondták: Tertium non datur, vagyis harmadik lehetőség kizárt. 

Robert Kaliňák sajtóközleménye szerint Zuzana Petková és Xénia Makarová cikke „minden valóságalapot nélkülöző kitaláció és puszta képzelgés”, mert egy olyan személy vallomására hivatkozik, akit adócsalással gyanúsítanak, és aki ellen kijelentései miatt „már korábban feljelentést tett Jozef Buček belügyi államtitkár és más érintett személyek”. Ha Kaliňák azt gondolja, hogy ez az érvelés mellette és Počiatek mellett szól, akkor alaposan téved. 

Már Tom Nicholson 2014-es írásaiból is kiderült az a komor valóság, amit mindenkinek ismernie kellene: „2013 decembere és 2014 februárja között tett vallomásaiban Chovanec azt állította, Stanislav Kubánek smeres képviselő, Jozef Buček belügyi államtitkár, valamint Michal Kopčík, korábbi országos rendőrfőkapitány-helyettes és más köztisztviselők több ezer eurós kenőpénzt vettek át, hogy ne leplezzék le Chovanec adócsalási ügyeit”.

Állítását a bíróságon is megismételte, ezért Kopčík és Buček kénytelen volt nyilvánosan bejelenteni, hogy feljelentést tesznek hamis vádaskodás és rágalmazás miatt. Persze ha nem tettek volna feljelentést, a rendőrségnek akkor is kutya kötelessége lett volna Chovanec kijelentései alapján nyomozást indítani, azért hogy megerősítse vagy cáfolja szavait. Már csak azért is, hogy évek múlva ne lehessen előrángatni ezt az ügyet. 

A rendőrségnek – amelynek működésért a belügyminiszternek kell vállalnia a politikai felelősséget – két éve volt rá, hogy megerősítse vagy cáfolja Chovanec vallomását. Ha arra jutott volna, hogy Chovanec hazudik, akkor hamis tanúzás miatt is eljárást kellett volna indítania ellene. De ez nem történt meg. Ha rábizonyították volna és megbüntetik azért, mert rágalmazta Kubáneket, Kopčíkot és Bučeket, akkor a Kaliňákkal és Počiatekkel kapcsolatos vallomásának leközlése valóban az újságírás alja lenne. Csakhogy a rendőrség nem bizonyította be, hogy 2014-ben hamis tanúvallomást tett és nem lett ilyesmiért elítélve. Ezért aztán joggal tart érdeklődést a nyilvánosság arra, hogy mi minden szerepel még Chovanec vallomásában. 

Kaliňák nagy büszkén azt is emlegeti a sajtónyilatkozatában, hogy Michal Ch. ellen a „mai napig eljárás folyik” az áfacsalási ügyben. Hét évvel a nyomozás megkezdése után, és négy évvel azután, hogy a nyomozás megállapította, Milan Chovanec az áfacsalásokat elkövető szervezett banda feje, Chovanec még mindig szabadlábon van, és a rendőrség csak a gyanúsításig jutott. 

Mindenki, aki Szlovákiában él, jól tudja, milyen hosszú és kacskaringós út vezet a nyomozás megkezdésétől, a gyanúsítástól magáig a vádemelési javaslatig, majd a vádemeléstől a bírósági szakaszig és végül a jogerős ítélet kihirdetéséig. Ha a rendőrség mostanáig nem bírt eljutni a vádemelési javaslatig sem, akkor vagy tökéletesen alkalmatlan, vagy tökéletesen teljesíti valakinek az utasításait. Harmadik lehetőség nincs. 

A szerző a Trend hetilap kommentátora