Harabin hazája, kis és nagy h betűvel

Az államfőválasztás első fordulójában 14 százalékot szerzett, és kijelentette, ő az igazi győztes – merthogy Harabin majdnem minden szót szótagolva ejt.

Persze a pártjára ennyien nyilván nem fognak szavazni, de nem lehet őt leírni, számolni kell vele. Ugyanis jól meghatározható az a csoport, amely az elnökválasztáson őt támogatta és most is rá szavazhat: elégedetlen, frusztrált fehér férfi, aki Kelet-Szlovákiában él (ez azért nem feltétel), aki genderizmust lát mindenütt maga körül, és a hagyományos szlovák családmodell védelmezője, amelynek tagjai egy párhuzamos valóságban élnek, a makacs tényeket is lazán félredobva. Ha valamelyik vezér azt mondja, hogy Szlovákiában 10 ezer migráns van, 11 ezer meg éppen úton hozzánk, akkor az úgy van, és egy időre megfagy e választó ereiben a vér. Harabin már az elnökválasztási kampányban is kiszolgálta ezt a csoportot, most is így kezdte, azzal a nagyszabású bejelentéssel, hogy Szlovákia legnagyobb problémája a korrupció, a szegénység és az egészségügy helyzete. Hogy azt mondja: „40 éves bírói gyakorlatom során nap mint nap láttam ezt, de soha, tényleg soha nem öltött még ekkora méreteket: tolvajok, csalók, ügyeskedők és a korrupt politikai kaszt ellopta az országunkat”. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a 40 éves bírói gyakorlata alatt Harabin azért megfordult pár olyan pozícióban, ahol komoly befolyása volt arra, hogyan alakuljanak a dolgok, meg arra, hogy ma így néz ki az ország – amit most oly vehemensen elítél. 

De ami az embereket mostanában a legjobban sokkolja, az az, hogy milyen állapotok uralkodnak a bíróságokon, micsoda emberek viselnek talárt, élükön Monika Jankovskával.

Marián K. trémátlanított telefonja futószalagon ontja a tanúvallomásokat, milyen sokkoló összefonódások vannak az országban, és a mentális állapotokról is sokat elárul. 

De Harabin nem a bírókat, az igazságszolgáltatást és saját 40 éves gyakorlatát bírálja, hanem azt mondja: migráns. 

Nem létező migránsokkal takarja el a létező problémákat, a bírósági praktikákat, ahelyett hogy megválaszolná a kérdést, hogy akkor pontosan kik is lopták szét az országot.

Ez a „kritika” nagyon hasonlít Kotlebáék és Kollárék kritikáihoz, Harabin feltehetően éppen tőlük vehet el szavazókat. Meg persze az SNS-től és a Smer Blaha-féle nyájából. Éppen ezért kellene még inkább mobilizálniuk magukat és választóikat azoknak a politikusoknak, akik valóban egy tisztességes hazát akarnak visszaadni azoknak, akiket illet – a polgároknak.

A szerző a TASR munkatársa