<p>Megalapozott a gyanú, hogy Ivan Gašparovič elnöki jogköreinek gyakorlását a megbízatása horizontján túlra is ki akarja terjeszteni, mégpedig Štefan Harabin érdekeit kiszolgálva. Hiszen egyszer már megtette ezt: megkérdőjelezhető módon funkciójához segítette a Legfelsőbb Bíróság elnökét.</p>
Ha Harabin, akkor a Smer
2009. május 22-én a Bírói Tanács megválasztotta Harabint, Gašparovič pedig tüstént másnap ki is nevezte. Ennek a hihetetlen gyorsaságnak hihetetlenül egyszerű magyarázata volt – meg akarta akadályozni, hogy az Alkotmánybíróság esetleg semmisnek mondja ki a főbíróválasztást, úgy, mint 2003-ban.
A Bírói Tanács 2003-ban is Harabint választotta meg, és a sikeréhez saját maga is tevékenyen hozzájárult. A Bírói Tanács szavazásra jogosult tagjaként a hiányzó tizedik voksot Harabin adta le – saját magára. Ellenfele beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, azt kérve, semmisítse meg az eredményt, hiszen azzal, hogy az egyik jelölt saját magára szavazhatott, sérültek az esélyegyenlőség versenyszabályai. Hogy ez még egyszer ne ismétlődhessen meg, 2009-ben Gašparovič villámgyorsan kinevezte Harabint – köztudott volt ugyanis, hogy akkori ellenfele is az Alkotmánybírósághoz akart fordulni. A fő érv pedig az volt, hogy az Alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökévé csak a bíróság tagját választhatják meg, Harabin viszont akkor szüneteltette a poszt betöltését, mert igazságügyi miniszter volt.
Gašparovič 2009-ben, biztos ami biztos alapon járt el: inkább érvényesüljenek Harabin érdekei, mint ne adj isten, az alkotmány szelleme. Ha ezt most megismétli, úgy vonul majd ki a politikából, mint aki kétszer is funkcióba segítette azt az embert, aki a legtöbbet árt a szlovák igazságszolgáltatásnak.
A Smer képviselői pártelnökük kijelentéseinek szellemében nyilatkoznak a főbíró megválasztásával kapcsolatban. Néhányuk egyetért Robert Fico kijelentésével, hogy Harabin megosztja a bírói társadalmat, ezért már nem kellene pályáznia. A többiek pedig egyetértenek Robert Fico kijelentésével, hogy „a bírói hatalom belső ügye, hogyan válassza meg vezetőit”. Mindenesetre alapjaiban hamis és képmutató az a magatartásuk, hogy a Smernek ugyan semmi köze nem lesz ahhoz, hogy ki lesz a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
A Bírói Tanácsnak 18 tagja van – Harabin most nem szavazhat magára az Alkotmánybíróság 2003-as döntése nyomán. Megválasztásához 10 szavazatra van szüksége a 17-ből. 2012-ben a megüresedő helyekre a Harabin által javasolt jelöltek közül csak négyen lettek beválasztva a Bírói Tanácsba. További kilenc jelöltet a Smer választott ki – hármat a kormány, hármat a smeres többségű parlament. A fennmaradó három jelöltet Gašparovič választotta ki – aki saját szavai szerint a Smer tagjának érzi magát. Világos, hogy a Smer kilenc jelöltjének támogatása nélkül Hrabin nem tud tíz szavazatot szerezni.
Nem az a lényeges, hogy mit mind Fico Harabinról, hanem az, hogy hogyan szavaznak majd a Bírói Tanácsban a Smer jelöltjei. Ha újraválasztják a jelenlegi elnököt, az igazságszolgáltatás további harabinizálódásáért Ficót terheli majd a felelősség.
A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.