(Pixabay)
Gondolatok a vírus kapcsán
Megnéztem az Amerikai Űrkutatási Ügynökség (NASA) kisfilmjét a Mars-jármű megépítéséről és felhasználásáról. Első reakcióm a csodálattal vegyes borzongás volt.
Próbáltam nagyon odafigyelni, mégis sokszor elvesztem a részletekben. Az egyszerűbb információkat még megjegyeztem valahogy (pl. hogyan kell a Mars-jármű sebességét 20 000 km/óráról úgy lecsökkenteni 2000 km/órára, hogy közben ne égjen el), de a bonyolult számítások és a mikroszkopikus pontosságú tervrajzok tanulmányozása közben szédülni kezdem.
Tulajdonképpen büszke is lehettem volna arra, hogy lám, mi mindenre képes az én fajom, a homo sapiens, aztán kételkedni kezdtem abban, hogy ezek a fiatal kutatók valóban az én fajomhoz tartoznak. Nem valamilyen magasabb rendű lények? Ám a fő problémám a film vége felé kezdődött, amikor az egyik fiatal tudós bemutatta, hogyan fognak kinézni azok a „házak”, melyekben utódaink élnek majd a vörös bolygón. Merthogy a cél természetesen (?) az, hogy belakjuk a Marsot, ha már a Földet teljesen kifosztottuk, és emellett különféle fontos kémiai elemeket és ásványokat bányásszunk magunknak. Olyanokat, melyek valaha a Földön is voltak, csakhogy már elhasználtuk a készleteket.
És akkor eszembe jutott a Covid-járvány. De nem a vírusos, hanem egy másik változat, melyben az ember játssza a főszerepet. Ebben a verzióban mi vagyunk a paraziták. Lepusztítjuk a Földet (a gazdaállatot), kiszívunk belőle minden nedvet, tönkretesszük a csodálatos szerkezetét, aztán megyünk tovább. Kíméletlenül menetelünk, kutatunk egy másik gazdaállat után. Ennél a pontnál ismét megálltam. Felidéztem azoknak a nagyon okos, fiatal tudósoknak az arcát, akik a filmben magyarázták a bonyolult és tűpontos számításokat. Csodáltam zseniális ötleteiket, mérhetetlen kreativitásukat, és akkor eszembe jutott, hogy ennek a kutatásnak a sorsa nem is tőlük függ. Az egészet az egyik pillanatról a másikra leállíthatja valaki. Valaki, akinek halvány dunsztja sincs erről a munkáról, semmit sem ért belőle, csak arra figyel, hogy a Mars meghódítása hoz-e elegendő hasznot és dicsőséget neki! Kérem, ne dőljenek be a mesének, hogy „mindezt az országom, meg népem, esetleg az egész emberiség érdekében teszem, blabla”.
Ezek a fickók, gondolok itt a politikai elitek legfelső csúcsán terpeszkedőkre, többnyire gátlástalan és műveletlen pojácák, mohó egoisták, akiket a saját megdicsőülésükön és a folyamatos vagyonszerzésen kívül más nem érdekel. Nem mondok neveket, de gondolják csak végig a V4-es országok politikai elitjének tagjait, az EU néhány vezetőjét, vagy Észak- és Dél-Amerika egyes vezetőit. Az ázsiai nagyhatalmat azért nem említem, mert náluk nem demokratikus választással alakul ki a vezető elit. De a többi országban többé-kevésbé demokratikus választások döntik el, ki kerül fölülre, vagyis ki lesz az, aki eldönti, hogy folytatódik-e a Föld pusztítása, milyen irányt vesz fel az űrkutatás, lesz-e elegendő pénz a rák (vagy a Covid-19, AIDS stb.) kutatására, az ivóvízhiány és a szegénység problémájának megoldására.
Ezek a gondok mind szorosan kapcsolódnak az emberiség és a Föld további sorsának alakulásához. Nagyon sok figyelmeztetést kaptunk már, hogy öt perccel vagyunk tizenkettő előtt! És az emberiség eme nagyon veszélyes időszakában bunkók mondják meg, hogy merre és meddig.
Nem a demokrácia ellen szólok, sőt éppen a liberális demokrácia érdekében beszélek. Véleményem szerint ugyanis a demokrácia a homo sapiens egyik legfontosabb kincse. Ám több mint kétezer éve „használjuk”, és némi reformra szorul. A tudósok rendkívül sokat tanulnak, míg eljutnak a csúcsra. A politikusokat viszont sokszor ismeretlenül is megválasztják. Az ígérgetéseik, a nagy szájuk, vagy a sok pénzük miatt. A polgárok sokszor tényleg nem tudják, kicsoda-micsoda az illető. A buszsofőrök, a rendőrök, a tűzoltók is csak bizonyos tesztek után kezdhetik meg tanulmányaikat vagy állhatnak munkába.
Meggyőződésem, hogy a mai, bonyolult világ vezetőinek kiválasztásához több kell, mint demokratikusan szerzett szavazatok. Bizonyos funkciók (elnök, kormányfő) betöltése előtt a politikusnak át kellene esnie egy hasonló tesztvizsgálaton. Ha a tűzoltók számára sikerült kidolgozni egy megbízható tesztbatériát, akkor miért ne lehetne hasonlót csinálni a legfőbb politikai elit számára is?
És csakis olyan személy „vezethessen”, aki átment a szűrőn!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.