Furcsa utóíz

Az ellenzék tegnap elnézte Kiskának, hogy hamarosan talán ő is belép a pártpolitikába, és csak a beszéd tartalmára összpontosított, amely tükröt tartott a kormány elé. És alapvetően tiszta tükröt, csak a hangsúlyok elcsúsztak egy kicsit. A kormányoldal pedig zokon vette a többnyire jogos kritikát, ami szintén megszokott.

A kritikus hangvétel érthető egy országértékelésben, hiszen a fő cél rámutatni a problémákra. A beszéd legnagyobb része a Kuciak-gyilkossággal és az utána történtekkel foglalkozott. Ez az a téma, amely az utóbbi néhány hónapban megrázta az országot, tízezreket vitt az utcára, Robert Ficót rákényszerítette, hogy egy sorral hátrább lépjen, új kormányt, új kormányfőt, új országos rendőrfőkapitányt hozott, és még lehetne sorolni. Megkerülhetetlen egy országértékelő beszédben. Viszont az már kérdés, hogy a beszéd felében ezzel a témával kell-e foglalkoznia, és valóban olyan részletekig le kell-e mennie az államfőnek, hogy a nyomozás részleteire kérdez rá, „költői kérdésekben”. Abban sem vagyok teljesen biztos, hogy valóban párhuzam vonható-e a Kuciak-gyilkosság és ifj. Michal Kováč elrablása között. Míg ez utóbbit állami szervek követték el, az előbbinél ez fel sem merült.

A beszéd másik felében felsorolt problémák többségében is igazat lehet adni az államfőnek, bár itt bizonyos következetlenség és kapkodás fedezhető fel. Nem lehet egyszerre megdicsérni a Smer által belengetett iskolai ingyenebédet, és ugyanakkor bírálni a kormány „szociális csomagjait”, amikor az ingyenebéd éppen az egyik csomag része. Bírálni lehet a nyugdíjkorhatár-plafont is, de hozzá kellene tenni, hogy ez nem csak a kormánypártok, és nem is minden kormánypárt elképzelése, nem beszélve arról, hogy csak az ellenzék segítségével betonozható be az alkotmányba (és erre sajnos néhány ellenzéki párt is hajlik). A mezőgazdaság dotációs és egyéb problémáit is meg lehet említeni, a közlekedésfejlesztésben is fel lehet tenni a kérdést, hogy valóban szükség van-e annyi autópályára, mint amennyit terveznek, de nem biztos, hogy nincs ezeknél fontosabb téma, aminek egy országértékelő beszédben helyet kellene kapnia.

Még mindig igaz, hogy Kiskánál jobb elnöke eddig nem volt az országnak, de ennél az értékelésnél már hallottunk tőle jobbat is.