FIGYELŐ

A II. világháború után a szudétanémetek ellen elkövetett erőszak áldozatairól most emlékezik meg először hivatalosan Ústí nad Labem. Petr Gandalovič polgármester bejelentette: cseh és német nyelvű emléktáblát lepleznek le. A helyi cseh–német megbékélés jelképének tekintett aktusról egyhangúlag határozott a városi tanács. Ústí nad Labemben a II. világháborúig jelentős számú német élt. 1945. július 31-én robbanás történt a helyi lőszerraktárban. A csehek ezt a németek szabotázsának minősítették, s a városban pogrom tört ki. Történészek szerint a csehszlovák helyőrség katonái, szovjet egyenruhások és civil személyek hajszát indítottak a német lakosok ellen. Kifosztották házaikat, ütötték, verték őket, s tucatjával a helyi Elba folyóba dobálták őket. Az egy-másfél órán át tartó vérengzésnek cseh források szerint 50-90 német esett áldozatul. Német források szerint viszont az áldozatok száma megközelítette az ezret. Az erőszakot kiváltó robbanás okai a mai napig sem tisztázottak, s a gyilkosok is ismeretlenek, soha senkit sem vontak felelősségre. A szocialista rendszerben az eseményről gyakorlatilag nem volt szabad beszélni, írni, s a titkosított dokumentumokat történészek sem kutathatták. Az Elbán átívelő Edvard Beneš hídon az évforduló alkalmával a városi tanács cseh és német nyelvű emléktáblát helyez el. A szudétanémet kitelepítettek szervezetei a híd nevének a megváltoztatását is követelték a várostól. Gandalovič azonban leszögezte, a híd neve marad. A II. világháború után Prága háborús bűnösnek nyilvánította a német és a magyar kisebbséget, s mintegy hárommillió németet kiűztek az országból. Az akkori események mind a mai napig egyfajta feszültséget jelentenek a cseh–német kapcsolatokban. (-kes)