Fico kapkodó kampányüzemmódban

Vannak köztük látszólag hasznosak, kevésbé hasznosak, és olyan is, amely kifejezetten káros, még akkor is, ha a lakosság viszonylag nagy része kedvezően fogadja majd.

Ebbe az utóbbi kategóriába tartozik a nyugdíjkorhatár-plafon, amely egyrészt az alkotmányba betonozna egy olyan mutatót, amely komoly gondokat okozhat a későbbi kormányoknak, miközben jelenleg pénzügyi hatása nincs, csak jól eladható témát biztosít a Smernek.

A karácsonyi nyugdíj emelése szintén közelít ehhez a kategóriához. A Smer már az első kormányzati ciklusában bevezette ezt a – gyakorlatilag állami – segélyt a kisnyugdíjasoknak, amely évről évre lehetőséget biztosít a mindenkori kormánynak, hogy karácsony előtt figyelmeztesse a nyugdíjasokat: ha én nem vagyok kormányon, ki tudja, kapnátok-e karácsonyi ajándékpénzt. Nem a Smer mentegetése, de meg kell említeni, hogy a rövid életű Radičová-kormány sem merte ezt megszüntetni, csak annyit tett, hogy szorosabban kapcsolta a nyugdíj összegéhez a karácsonyi „prémiumot”. Most ezt az összeget akarja megduplázni a Smer, igaz, csak jövőre, így az a nyugdíjas, aki a létminimum körüli, tehát mintegy 200 eurós nyugdíjat kap, és ha marad a legszegényebbeknek járó kiegészítés is, akkor közel 200 eurót kaphat 2019 karácsonya előtt. Nekik ez valóban hasznos lehet, bár bizonyára lehetne segíteni rajtuk kevésbé látványmarketinges módon is, hiszen a valóban rászoruló nyugdíjasoknak sajnos nem a karácsonyi ajándék megvásárlása jelenti a legnagyobb gondot, hanem maga hétköznapi megélhetés, a mindennapi kiadások fedezése. A minimális összeg tavaly még 24,68 euró volt, ha ezt megduplázzák, akkor 2019-ben 50 euróval gazdagabb karácsonya lesz annak a nyugdíjasnak is, aki mintegy 520 eurós nyugdíjat kap. Ebben az esetben már megkérdőjelezhető, hogy valóban szükség van-e támogatásra, hiszen sok alkalmazott ma is örül a havi nettó 500 eurós bérnek.

A harmadik intézkedés a legdrágább, és egyben a leglátványosabb, de az is megkérdőjelezhető. Az ingyenebéd a nagycsoportos óvodásoknak és az alapiskolásoknak bizonyára komoly segítség a leszakadó régiókban, vagy még ott is, ahol az átlag körüli az életszínvonal. Az egy gyereknél havonta mintegy 25 eurós összeg segítség az alacsony keresetűek számára, főleg akkor, ha havonta 2-3 gyerek étkezését kell fizetni. De a rászorulók eddig is kaptak erre támogatást, Fico maga mondta, hogy évente mintegy 10 millió euró ment erre a célra. Nem lett volna jobb azok körét bővíteni, akik már ma is ingyen kapják az ebédet?

Feltehetjük azt a kérdést is, hogy miért csak a nagycsoportosok és az alapiskolások kapnak ilyen támogatást? A középiskolásnak már nem kell ebédelnie? Nem beszélve arról, hogy az idősebb gyerekek iskoláztatása sokkal nagyobb költséggel jár a középiskolások szülei számára. Nem lenne jobb kicsit komplexebb módon hozzányúlni a családtámogatási rendszerhez? Vagy ami viszonylag egyszerűen megoldható: nem lenne jobb emelni a nevetségesen alacsony családi pótlékot, ami minden szülőnek segítséget nyújtana, nem csak egy meghatározott korcsoportnak, és nem csak azoknak, akik ebédre is járnak az iskolában?

A Smer most kapkodva próbálja visszaszerezni az utóbbi hónapokban elvesztett választóit, és erre nem sajnálja az állam pénzét. De ahhoz, hogy ne csak magán segítsen, jól eladható kampányszlogenek helyett átgondoltabb intézkedéseket kellene foganatosítania.