Fico: béke vagy tűzszünet?

A nagy hatalom felelősséggel jár – ez mondjuk a Pókember képregény jelmondata, de a politikára legalább annyira jól alkalmazható. Ficónak kijut mindkettőből. A Smer győzelmének aránya szlovákiai méretekben példátlan 44 százaléknál is nagyobb támogatottsággal, egyedül került hatalomra a legeredményesebb párt. Egy ilyen helyzetben a közhiedelemmel ellentétben nem az agresszív lépéseknek és az azonnali letámadásnak jön el az ideje. A Smer népszerűsége ugyanis attól függ, mennyire tudja késleltetni az egyébként elkerülhetetlen konfliktusokat, miközben a felmerülő problémákért úgyis Ficót tartja majd felelősnek az iránta továbbra is ellenséges és bizalmatlan környezet.

A Smer sikere eleve a nyugodt és stabil jövő ígéretén alapult. Az ország az egymással civakodó pártok, vagy a sárdobálásban előrelátóan kimaradó Robert Fico között választott. A stabilitás ígérete viszont azt is jelenti, hogy a Smer közvetlenül a győzelem után úgy kommunikál, nem megy erőből neki azon intézményeknek, melyek a pártot zavarják – pedig megtehetné. A legszebb az egészben az, hogy eközben a párt még nincs is hatalmon, ígérni pedig könnyebb, mint valamit betartani.

Fico valódi arca csak egy-két hónap múlva mutatkozik meg, ugyanis a Smer a kormányalakítás után óhatatlanul is konkrét lépésekre kényszerül majd. Azokat a lépéseket pedig a média és az ellenzéki pártok folyamatos kritikája fogja kísérni. Ahogy a Smer ellenfeleinek egyre több támadási felületet biztosít, úgy fog sokasodni az ellenségek listája, és ami rosszabb, az érdemi ellenőrzés hiányában a kormánypárt számára egyre csábítóbb lesz a 83 fős parlamenti fölénnyel való visszaélés gondolata.

Magyarország példája jól mutatja, miként reagál a folyamatos kritikára egy kormánypárt az abszolút fölény birtokában. Orbán Viktor első megnyilvánulásai legalább annyira megértőek és konszenzust keresőek voltak, mint most Robert Fico kijelentései. A Fidesz vezetője a közös érdekeket és a közös problémamegoldást hangsúlyozta, miközben rájátszott az ellenzék megosztottságára. A helyzet csak később durvult el, miután kiderült, a kormánypárt az erőfölénnyel visszaélve valójában a jó- és rosszindulatú kritikákat figyelmen kívül hagyva valósítja meg elképzeléseit. Hasonló fejlemények várhatóak Szlovákiában is: szinte biztosra lehet venni, hogy Fico két év múlva nem lesz ennyire engedékeny, sem pedig nyitott a politikai riválisai felé.