Ferde torony és ragtapasz

A PISA-felmérésről teljesen fölösleges filozofálgatni: a szlovákiai oktatásügy nem teljesít jól, és ami a legrosszabb, nem a jelenlegi eredmény a rossz, hanem a tendencia. Egy héten belül másodszor hívjuk segítségül Einsteint, aki megjósolta a technológiai fejlődés okán felnövő idióta nemzedéket. Nos, itt van! Az eredmények megjelenésének hetében tárgyalta és el is fogadta a szlovák törvényhozás a közoktatási törvény módosítását, amelyről olvasóink alapvetően azt tudják, hogy veszélybe kerültek a kisiskolák. A PISA-eredmények ellenére senki nem fújt riadót, senki nem csapott az asztalra és nem mondta, vissza a módosítást, annál, amiről tárgyalunk, itt sokkal nagyobb bajok vannak. Mert vannak. Mert a szövegértés hiánya vagy a matematikai gondolkodás – azaz az absztrakt gondolkodás egyik formájának – elsorvadása azt jósolja, a jövőben, egy, legkésőbb két emberöltő alatt lemaradunk, mások leköröznek, jobbak lesznek, mint mi. Történik ez akkor, amikor még mindig inkább másokat utolérnünk kellene, hiszen a lakosság immár két évtizede arról álmodik, hogy ausztriai szinten élhet. Így nem fog. Művelt emberfők nélkül a társadalom lemarad. Most, amikor százezerszámra tartunk el képesítés és tudás nélküli, azaz elhelyezhetetlen munkanélkülieket, amikor teljes régiók szakadnak le már önmagukhoz, nem is a fejlett Európához képest, az oktatási tárca legnagyobb gondja, hogy öt eurót spóroljon a kisiskolák létszámkereteivel való zsonglőrködéssel. Pontosan úgy viselkedik, mintha az ügyeletes orvos a beszállított, erősen vérző embernek ragtapasszal kezelné a homlokmitesszerét. Akkor, amikor minden energiát a minőségi oktatásra kellene fordítani, az iskolák létszámot fognak hajkurászni vagy költözéseket menedzselni. Kinek jó ez? Ki kell mondani, hogy még annak a hatalomnak sem jó, amelyik a hatalmát az ostoba választóra építi. Mert ellene (is) fordul, csak közben rámegy két–három nemzedék, amely roszszabbul fog élni, mint ahogy élhetne. Írtuk már itt, hogy nem a kassai autópálya a fontos. Nem! A fontos a művelt emberfő nevelésében jártas, jól megfizetett pedagógus. Azonnal. Itt és most. Ha tíz év alatt megváltozik a most periférián kullogó oktatásügy, akkor a művelt – s valószínűleg ennek okán szakképzett – nemzedékek majd építenek autópályát, gyorsvasutat. De ha mi autópályát építünk ahelyett, hogy a tanári kezdő alapfizetés minimum 1000 euró legyen, akkor az autópálya csak arra lesz jó, hogy a leszakadó régiókból könnyebb legyen Pozsonyba költözni – amíg a főváros egyáltalán képes újabb munkaerőt befogadni. Kell a kisiskola, mert ilyen a településszerkezet. Kell az iskola, mint intézmény, mert az atomizálódó világban a gyermek szocializálásában nélkülözhetetlen. Az iskolába csak a diákkal, és nem a megélhetési stratégiákkal foglalkozó, minőségi pedagógus kell, jó megfizetve, visszaadva társadalmi presztízsét is. Ez sokkal fontosabb, mint ezer kilométer autópálya, hát még az a nevetséges száz, amit nem bírunk botrány, baleset és árturbulencia nélkül felépíteni. Aki itt kozmetikai változásokkal foglalkozik (cinkosan összemosolyogva, hány magyar iskola szűnik meg, mert most már nem hiszem el, hogy ez nem cél), az az országot veszélyezteti, a gyerekek jövőjét tapsolja el és a szegénységbe kergeti a lakosságot. Ezzel a közoktatási törvénnyel nem lehet eredményeket elérni. Aki szereti a hazáját és nemzetét, semmilyen megfontolásból nem hajthatja tudatlanságba. És ha másra nem képes, menjen szakmunkásképzőbe. Olyanba, amit olyan nagyon forszíroz.