<p>Hiszek az ember jóságában. Szentimentálisan és romantikusan, annak ellenére is, hogy a közélettel foglalkozó ember – legyen bár újságíró vagy olvasó – egy idő után hajlamos cinikussá válni, és védelmi mechanizmus gyanánt a lehető legrosszabbat feltételezni másokról.</p>
Farkasbárányok
Tudom például azt, hogy egy nagyra becsült barátom biztosan nem tudna lelőni senkit, pedig tavaly a menekülthullám idején nagyon fogadkozott, hogy fegyvert vesz, és ha egy migráns beteszi a lábát a házába, előbb lő, aztán kérdez. S azt is tudom, hogy az az idősebb hölgy, aki a minap azt kommentelte az egyik cikkünk alá a Facebookon, hogy be kéne darálni a disznók moslékába az egész szerkesztőséget, biztosan nem forgatná egy brutális nagymama vérfagyasztóan kedves mosolyával a húsdaráló karját.
Az emberi civilizáció egyik alapköve az a morális gát, ami miatt egy egészséges lelkű ember nem képes ölni. Elvenni mások életét csak beteg, bomlott ember tudja. Ha nem így lenne, már rég kiirtottuk volna egymást.
Félni azonban mindenki tud, ez is egy alapvető ösztön. A félelmet pedig már az idők kezdete óta kihasználják az uralkodók, politikusok, hatalmuk bebiztosításának eszközeként. Főleg gyűlölet szítására, amitől bárányokból farkasokká válunk. A gyűlölet megbetegít. Ennek volt köszönhető a holokauszt, és ennek az is, hogy csehszlovákiai magyarok tízezreit pakolták vagonokba, és kényszerítették őket szülőföldjük elhagyására.
Így történt a vasárnapi népszavazás előtt, és így történik utána is, várhatóan nagyon sokáig. Így tett Gyurcsány Ferenc 2004-ben, mikor beözönlő határon túliakkal riogatott, s így tett most Orbán Viktor is, mikor beözönlő muzulmánokkal ijesztgetett. Gyurcsány tevékenységének meg is lett az eredménye: évekkel később is volt példa rá, hogy a szlovákiai magyarokat leszlovákozták a Duna másik partján, és azzal vádolták őket, hogy elveszik a magyar emberek munkáját – mondjuk a Nokiában a szalag mellett.
Orbánék kampányának is látványos foganatja van, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy érvényes lett-e a népszavazás, vagy sem. 3,3 millió ember hitte el azt, hogy eláraszt minket a hadak árja, és volt kénytelen a mindennapok gondjai mellett arra az absztrakt veszélyre gondolni, hogy a gyerekeikkel való fagyizgatás helyett fegyvert kell majd fognia egy képzelt ellenséggel szemben, aki fel akarja koncolni, meg akarja erőszakolni. Holott az egész nyilvánvalóan nem volt igaz, és ezt Orbánék is nagyon jól tudták. És most, a népszavazás után a 3,3 millió ember nem tud mit kezdeni a benne lakozó, végletekig felkorbácsolt feszültséggel, mert az egész nem hozott katarzist.
S nincs feloldozás azoknak sem, akik a nem szavazó csaknem 5 millióba tartoznak, és nem dőltek be a kampánynak. Őket 3,3 millió elítélendő, idegengyűlölő náci hadával riogatják majd, meg azzal, hogy bármikor rájuk rúghatják az ajtót, ha majd beüt az apokalipszis. Pedig nincs ennyi nyilas az országban. Csak több millió farkasbárány.
A népszavazás győztesei kizárólag a politikusok, akik a demokrácia eszméire hivatkozva elutasítják a felelősséget a gyűlöletért, számolgatják politikai pontjaikat, és készülnek kihasználni az embereket, újra meg újra. Az embereket, akiknek jóságában én töretlenül hiszek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.