Évente több mint száz halálos lavinabaleset az Alpokban

Szinte naponta jelentenek lavinabaleseteket a hegyimentők az Alpokban, s ezek közül sok halálos kimenetelű

Mint a Biztonságosan Élni nevű bécsi balesetkutató intézet vezetője, Rupert Kisser elmondta, évente átlagosan több mint száz síelő és hódeszkás veszti életét az alpesi országokban. Ausztriában ez a szám az elmúlt években nyolc és ötven között mozgott. Az áldozatok többsége még mindig élhetne, ha annak idején betartotta volna a legalapvetőbb biztonsági szabályokat.

Ausztriában 2003-2004 telén hatvan lavinabeleset történt. Azt, hogy ezek közül csak nyolc volt halálos kimenetelű, az érintettek "nagyon hatékony őrangyalának" tulajdonítja a hegyimentő-szolgálat lavinareferense, Walter Würtl. A legtöbb balesetet - mondja saját nyilvántartása alapján - a könnyelmű sítúrázók okozták: szám szerint 35-öt, s ezek összesen 56 embert érintettek.

Húsz lavinabalesetet - 43 érintettel - az úgynevezett különutas síelők okoztak, vagyis olyanok, akik nem a megfelelően előkészített és karban tartott lesiklópályákon, hanem azoktól távol viharzottak lefelé.

A lavinabalesetek 87 százalékát Würtl adatai szerint a 21 ás 40 év közötti férfiak okozzák, ők képesek a leghajmeresztőbb kockázatokba is belemenni, a legtöbb halálos áldozat viszont az egyre több hódeszkás közül kerül ki.

"Pedig a szerencsétlenségeket könnyen el lehetne kerülni" - figyelmeztet Kisser, hangsúlyozva, hogy ő például már hármas fokozatú lavinaveszély-jelzésnél sem siklana le még kiépített, gondozott pályán sem. Hozzáteszi: különösen nagy a veszély akkor, amikor az alul lévő régi, már rossz minőségű, jeges hóra alig néhány nap alatt jelentős mennyiségű friss hó esik. Nem kiépített pálya esetében ilyenkor a frissen hullott porhóból igen könnyen keletkezhet lavina.