Európa nem tudja megvédeni magát

Joseph Ralston amerikai tábornok, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka és Klaus Naumann német tábornok, a szövetség katonai bizottságának volt elnöke ahhoz a tanulmányhoz írt előszót, amelyet egy washingtoni kutatóintézet készített az európai védelmi integrációról. A katonai körökben mind a mai napig rendkívül befolyásos két egykori főtiszt rámutatott: ugyan Európa most – történelme során mindeddig példa nélküli – békében és stabilitásban él, de továbbra is komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie.

A tábornokok szerint a „lator államok” okozta fenyegetés, a határokon is átnyúló bűnözés, a regionális konfliktusok veszélyeztetik a kontinens államainak érdekeit, s mind Európának, mind Észak-Amerikának meg kell küzdenie az új típusú terrorizmussal, valamint a tömegpusztító fegyverek terjedése által okozott kockázatokkal. Mindezek az új biztonsági kihívások, valamint az Európai Unió politikai jellegű fejlődése miatt logikus lépés lenne a védelmi téren való további integráció – ám ehhez az európai politikai vezetőknek nagyobb konszenzusra kellene jutniuk haderőik jövőbeni szerepéről.

Amit a két főtiszt így körülírt, azt a 97 oldalas, az internetre is feltett (http://www.forum-europe.com/NDA/index.html) tanulmány szerzői nyíltan kimondják: eszerint az európai vezetőkből általában hiányzik a politikai akarat országaik védelmi erőinek hatékonyabbá tételéhez, a stratégiai célok és a képességek közötti szakadék csökkentéséhez, s habár Európa katonai képességeinek javítását mind az EU, mind a NATO prioritásnak mondja, az előrehaladás lassú és egyenlőtlen.

A tanulmány felhánytorgatja, hogy Európa nem rendelkezik elegendő szállítógéppel, különleges kommandós alakulattal és megfelelő parancsnoki, irányítási rendszerekkel. Azt javasolják, hogy a védelmi költségvetések egynegyedét az országok ezentúl kutatás-fejlesztésre és új fegyverek beszerzésére fordítsák, a személyi kiadásokra legfeljebb 40 százalékot költsenek, a kis államok pedig ne minden területen fejlesszék haderejüket, hanem specializálódjanak.

A tanulmány kapcsán Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben úgy vélekedett: a leírtak erős jelzést adnak arra, hogy folytatni kell a NATO már elkezdett reformját. „Ha át akarjuk alakítani a fegyveres erőket, ha új megközelítésre törekszünk a védelmi politika területén, akkor megfelelő költségvetési erőforrásokkal kell rendelkezni, s ma nem ez a helyzet” – ismerte el a főtitkár, hozzátéve: szerinte a politikai akarat megvan a változtatáshoz, de az kétségtelen, hogy a haderők átalakításához pénz is kell.

Az Európai Unió országainak egyesített katonai költségvetése a második legnagyobb a világon – természetesen az Egyesült Államok mögött – de a mintegy 200 milliárd eurós összeg fele a bérekre megy el. S eközben az Egyesült Államok például ötször annyit költ védelmi kutatásokra, mint az EU-országok együttesen.