EU: Csak a magyaroké a tokaji

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői találkozójuk után nyilatkozatban fogják megerősíteni, hogy 2007-től a "Tokaji" megjelölést csak a valódi, Magyarországon gyártott tokaji borokon lehet használni - tudta meg az Index. A franciák már feladták, az olaszok még ellenkeznek, de hiába.

2007 márciusától a "Tokaji" bormegjelölést egyedül Magyarország használhatja, és csak a valódi magyar tokaji borok hordozhatnak ilyen címkét az Európai Unióban. Az Index úgy tudja, hogy a hétfői EU-külügyminiszteri találkozó után Brüsszelben a Tizenötök kiadnak egy közös nyilatkozatot, amelyben megerősítenek egy korábbi, erre vonatkozó megállapodást.

Az 1993-ban megkötött EU-magyar megállapodás értelmében 2007-ig mind Olaszországnak, mind Franciaországnak (a két uniós érintettnek) le kell mondania a "Tokaji" név használatáról. Méghozzá azért, mert az uniós szabályok szerint a földrajzi eredetvédelem azt az országot illeti, ahol a hely található. Tokaj persze csak Magyarországon van.

Az egyelőre csak szövegtervezet formájában létező külügyminiszteri nyilatkozat, amelyről az Index is tudomást szerzett, megerősíti ezt az 1993-as megállapodást. Erre azért van szükség, mert a franciákkal ellentétben az olaszok nem törődtek bele egykönnyen a kapós termékmegjelölés elveszítésébe, és újra meg újra fel akarták hozni a csatlakozási tárgyalásokon a kérdést. Magyarország nem vette fel a kesztyűt, hivatkozva a korábbi megállapodásra.

Sikerünk mégsem teljes, mert ugyan a hétfői nyilatkozat meg fogja erősíteni egyedüli jogunkat a "Tokaji" név használatára, Brüsszel az olaszok megnyugtatására megígérte, hogy 2006-ban - vagyis a határidő lejárta előtt - még egyszer visszatér a kérdésre egy bizottsági jelentésben.

Magyarország egyébként Szlovákiával is vitában áll a Tokaji márkanév használata miatt. A Trianoni békediktátum révén ugyanis az északi szomszédhoz került a történelmi tokaji borvidék néhány hektárja (körülbelül száz hektár), Kistoronya, Újhely és Szőlöske körzete. Az ott termett borok (ha készítőik betartják az aszúkészítésre vonatkozó szigorú termelési és technológiai előírásokat) joggal használhatnák a Tokaji nevet, de az elmúlt években a szlovákok fokozatosan "bővítették" a borvidéket (immár több mint hétszáz hektárra), és természetesen a kevésbé jó adottságú területekről származó, gyöngébb minőségű borokat is tokajiként forgalmazzák. Szlovákia és Magyarország EU-taggá válásakor tehát újabb ütközetre lehet számítani az ügyben.

A másik alkoholvitában korántsem néznek ki ilyen jól a dolgok. A magyar kormány már régóta sikertelenül próbálja meggyőzni az EU-t arról, hogy csak magyar pálinkát lehessen "pálinkának" hívni. A pálinka nem földrajzi név, a "márka" levédése így valamivel bonyolultabb, és sajnos az EU más országaiban, például Ausztriában is gyártják.

A francia és az olasz tokaji
A ma Franciaországhoz, a világ legnagyobb bortermelő államához tartozó Elzászban az 1500-as évek vége óta ismert a Tokay d'Alsace szőlőfajta. A legenda szerint Lazare de Schwendi német tábornok hozott tokaji szőlővesszőket észak-magyarországi törökellenes hadjáratából, és ezeket honosította meg Elzászban. Éredekes módon manapság a helyi pinot gris fajtát és borát nevezik Tokay d'Alsace-nak itt, pedig a pinot gris (szürkebarát) egyáltalán nem honos Tokaj-Hegyalján. Elzász egyébként földrajzi és klimatikus adottságait tekintve nagyon hasonló a tokaji borvidékhez, és szintén édesborai révén szerzett magának hírnevet.
Észak-Olaszországban egy másik szőlőfajta őrzi a tokaji származás emlékét: a Tocai Friulano. ízében, karakterében még csak nem is hasonlít a tokaji fajtákhoz illetve borokhoz.