Észak-Korea és Irán: diktatúrák atomambíciókkal

 

Ha viszont Izrael nem várja meg, hogy Irán is befejezze katonai célú atomprogramját – márpedig ennek valószínűsége nem elhanyagolható –, akkor a világot majd elönti az antiszemitizmus újabb hulláma. Észak-Korea és Irán atomhatalmi ambícióinak különböző természete mellett van egy lényeges hasonlóság a megvalósítás felé vezető úton. Mindkét diktatúra Kína és Oroszország tevőleges nagyhatalmi taktikázásának, illetve asszisztálásának eredményeképpen tehet szert nukleáris pusztítóeszközre. (Bár a most fellőtt hordozórakéta alkalmas lehet nukleáris robbanótöltet célba juttatására, a népi Korea valószínűleg még nem rendelkezik rakétára szerelhető töltettel.) Az apja egy évvel ezelőtti halála óta hatalmon levő Kim Dzsong Unnak két célja lehet a rakétaprogram folytatásával. Egyrészt a hermetikusan elszigetelt ország éhező népében igyekszik állama fejlettségének és katonai erejének a mítoszát fenntartani, másfelől pedig alkupozícióra törekszik további külföldi (kínai, dél-koreai, japán, amerikai és orosz) élelmiszersegélyek és fűtőolaj-szállítmányok reményében. A 90-es évek óta milliós nagyságrendű áldozatot szedett Észak-Koreában az éhhalál, minden negyedik csecsemő meghal, ennek dacára a kommunista diktatúra válsággazdasága össztermékének egynegyedét fordítja katonai célokra. A rezsim összeomlása csak idő kérdése, ám ennek forgatókönyvét lehetetlen megjósolni. Elsősorban ezért jelent beláthatatlan kockázatot a nukleáris potenciál a valóságérzékkel nem rendelkező diktátor kezében. Más, agresszívabb szándékok állnak az iráni atomprogram mögött. A teokratikus diktatúra regionális katonai dominanciára törekszik az Öböl menti térségben, és meg is van az ehhez szükséges gazdasági háttere. A Hamászt és a Hezbollahot egyre korszerűbb rakétákkal ellátó, Izrael elpusztítását a Hamásznál is hangosabban vicsorgó iszlám államot nemcsak Izrael léte frusztrálja, hanem az Öböl-térség államainak gazdasági közössége és vámuniója, az Öböl Menti Együttműködési Tanács, valamint az USA katonai jelenléte Afganisztánban és Kuvaitban. A terrorista szervezeteken kívül egyetlen térségbeli szövetségesének, Aszadnak a napjai meg vannak számlálva Szíriában, ennek következtében Irán geostratégiai pozíciója sokkal ingatagabbá válik. Az ajatollahnak a kézenfekvő opció az előremenekülés. Az iráni atomprogram megvalósulása azt jelentené, hogy a Föld legbizonytalanabb geopolitikai térségében az egyik legagresszívebb és legkiszámíthatatlanabb rendszer jutna nukleáris fegyverhez. Ez Izraelre nézve reális fenyegetést jelentene.Malinák Zsolt