Érettségi, „nem középiskolás fokon”

Már megint neked volt igazad!

A kért műfaj: elbeszélés. Ebbe tényleg bármi belefér, a szülők iránti tisztelet megnyilvánulásától az étlapról való rossz választáson át a becsődölt partnerkapcsolatig. Szóval, csak ki kell színezni kicsit a sztorit. Nyolcadikos fogalmazásórán is el tudnám képzelni (lazább) témaként.

Második téma: Az elektronikus eszközök világában élünk. (Értekezés a modern életmód előnyeiről és hátrányairól.) Ehhez sem kell tizennyolc év tapasztalat. Mellesleg épp tegnap olvastam valahol, hogy Nagyszebenben (Románia) egy tizenöt éves lány szelfizés közben lezuhant a kilencedikről és szörnyethalt. Én ezt a tragédiát elemezném az okos kütyüktől való elrettentés iskolapéldájaként, ha most érettségiznék. Aztán itt vannak a közösségi oldalak, amelyeknek veszélyeiről, illetve a virtuális kommunikáció közösségromboló hatásairól vég nélkül cikkeznek, beszélnek mostanában. De lehet értekezni az érettségi vizsgadolgozatban filmletöltések kontra mozi, YouTube kontra élő koncertek, manuális kontra digitális fotózás témakörökben is, és akkor a kütyük előnyeiről még nem is beszéltünk (GPS, elektronikus menetrend, on-line szállodafoglalás, vásárlás stb.).

A harmadik téma a következő volt: Nem baj, ha más vagy, és eltérsz a sablontól! (A barátom/barátnőm jellemzése.) Nem kell egyből az azonos neműek szerelmére gondolni, bár ez esetben tutira nem mondhatná a tanár, hogy nem vág a témába. Itt aztán írhatunk szubkultúrákról, vegánokról, buddhistákról, bélyeggyűjtőkről, beszédhibásokról… Kár, hogy nincs tisztázva, mit jelent a „barátom/barátnőm” meghatározás, legalább eny-nyivel specifikálhatták volna a témát.

Aztán jön egy leírás: Ilyennek képzelem el jövendő otthonom. Szintén hetedik-nyolcadik osztályos nehézségi fok, legalábbis anyanyelvből, mert például az angol érettségin még tudnám lájkolni ezt. Szóval, aki idén nem megy át a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségin, az tényleg menthetetlen.

Apropó, hol itt az irodalom? Miért tanították négy éven át középiskolai fokon, ha szépirodalmi műből származó tudás megcsillantására nincs igényük a témák összeállítóinak?

Minden további verbális fejcsóválás helyett álljon itt a tavalyi magyarországi középszintű írásbeli érettségi egyik szövegalkotási feladata. Egy Csóori-idézet alapján kellett érvelést írniuk a diákoknak. „Ön szerint a kérdezés, a rákérdezés, a kételyre is építő gondolkodás miért és hogyan viszi közelebb az embert a megismeréshez, a tudáshoz? Fejtse ki egyetértő vagy vitázó véleményét a Csoóri Sándor-idézetben jellemzett kérdező magatartásról, a kérdezni tudás szerepéről, értékéről! Érveiben – személyes tapasztalatai mellett – legalább három különböző irodalmi mű által felvetett kérdésre is hivatkozzon! (Lírai, epikai, drámai művekből egyaránt meríthet)”.

Szóval, marad a kérdés és a kétely az idei témákat illetően.