Erdélyben az elvándorlás miatt fogy a magyar

Összesen 190 ezerrel csökkent a romániai magyarság létszáma 1992 és 2002 között – hívták fel a figyelmet egy kolozsvári konferencián. Ez elsősorban természetes okokra vezethető vissza, a jelenséghez azonban hozzájárult a kivándorlás és kisebb mértékben az asszimiláció is. Veres Valér szociológus elmondta, hogy a születések és az elhalálozások összesítése 107 ezer fős csökkenést mutat. A rosszabb születési arány miatt a romániai magyar kisebbség elöregedési folyamata gyorsabb, mint a többségi román nemzeté. Sokan elvándorolnak, gyermekeik már külhonban születnek. A migráció és a természetes fogyás tehát együttesen érvényesíti hatását – mondta. Hasonlóan látják kollégái is, akik megállapították: a két népszámlálás közötti időszakban mintegy 110-115 ezres volt az elvándorlás miatti fogyás. Ebből 35 ezerre becsülik azoknak a gyermekeknek a számát, akik már nem Romániában születnek. A külföldi vendégmunkát az előadók többsége a kivándorlás előszobájának tekintette. A migrációt választók nagy többsége olyan fiatal, aki meg sem próbált beintegrálódni a romániai munkaerőpiacon.

A székelyföldi népesség tekintetében viszont Veres Valér derűlátó, hiszen az ottani gyermekvállalási kedv reménykeltő. A többi régió esetében azonban a népességcsökkenés megállítása nagyon nehéz lesz. Belső-Erdélyben például a mostani teljes termékenységi arányszám mindössze 0,6, márpedig 2,1 körül kellene lennie ahhoz, hogy ne fogyjon a népesség.

Kiss Tamás, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szakértője ugyancsak kimutatta: a korfa a székely megyékben sokkal „egészségesebb”, mint a szórványban. A magyar fiatalok Hargita, Kovászna és Maros megyében vannak a legnagyobb számban, máshol viszont az idősebbek aránya kétszer nagyobb a huszonévesekénél. Ilyen vonatkozásban a Székelyföld az a magyar régió, amely biztosítja a megmaradáshoz szükséges „emberanyagot” Erdélyben. Ha változatlan marad a tendencia, 2025-re egymilliószázezerre csökkenhet a romániai magyarság létszáma, de a fogyás még ennél is drasztikusabb lehet, ha Nyugat-Európa irányába is nő a kivándorlás. Magyarországon az elmúlt tíz évben 50 ezer romániai állampolgár telepedett le, többségük magyar. A migráció fő oka az otthon és a külhonban szerezhető jövedelmek közötti különbség. A kilencvenes évek elején még arról beszéltek, hogy a magyarok migrációja az „etnikai elnyomás” következménye, ma viszont egyértelmű, hogy a kivándorlásnak elsősorban gazdasági okai vannak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: az RMDSZ már hozott kisebb-nagyobb döntéseket, amelyekkel elő akarta segíteni, hogy a romániai magyarok szülőföldjükön maradjanak. Az egyik felmérésből kiderül: az erdélyi magyarság 80-90 százaléka szerint jó lenne megadni a kettős állampolgárságot, több mint 60 százalékuk kérné azt. Ez utóbbiak 14 százaléka azonban arra használná fel a kettős állampolgárságot, hogy kitelepüljön.