Elveszett milliárdok

Nem új dolog, de még mindig érvényes, hogy a nyugdíjrendszer második pillérének sok résztvevője rossz nyugdíjalapokban tartja nyugdíj- megtakarítását. A nyugdíjpénztárak adatai alapján a második pillérben résztvevők 55 százaléka kizárólag a kötvényekbe befektető biztonságos alapokban takarít meg.

Tavaly mindegyik ilyen alap negatív hozamot ért el, ami éles ellentétben volt a részvényekbe is befektető alapokkal, melyek közül a tőzsdeindexeket követő alapok 20 százaléknál is magasabb hozamot értek el. A második pillér résztvevői így tavaly 1,5 milliárd eurót hagytak az asztalon, és ez az összeg már örökre elveszett. Lehet, hogy ez így absztraktnak tűnik, de ezzel mintegy 931 ezer megtakarító nyugdíja lesz a jövőben alacsonyabb, mint ahogy lehetne. És teljesen feleslegesen.

Ennek az áldatlan állapotnak a gyökere 2013-ban kereshető, amikor a második Fico-kormány döntése alapján a második nyugdíjpillér mindegyik olyan résztvevőjét, aki nem ellenezte aktívan, átsorolták a biztonságos kötvényalapokba.

Addig a pillanatig a nyugdíjpillér résztvevőinek a többsége a magasabb hozamú alapokban volt, de mindenki, aki nem küldte vissza az információkhoz mellékelt válaszlevelet, automatikusan átkerült az alacsony hozamú alapokba. Ezeknek a befektetőknek a nagy része a fiatalabb korosztályba tartozott, akiknek egyértelműen a részvényalapokban a helyük.

Az elkövetkező években a közgazdászok és befektetési tanácsadók ismételt tanácsainak köszönhetően körülbelül félmillió résztvevő visszakerült a nekik megfelelő alapokba, de csaknem egymillió megtakarító továbbra is az alacsony hozamú alapokban maradt. Ján Šebo, Szlovákia egyik legelismertebb nyugdíjbefektetésre szakosodó közgazdásza szerzőtársaival kiszámolta, hogy a 2013-ban hozott politikai döntés nélkül ma a magasabb hozamoknak köszönhetően a második pillérben 4 milliárd euróval több lenne.

A jelenlegi helyzet javítására alapvetően két lehetőség van. Az első, hogy megerősítenénk a második nyugdíjpillér résztvevőinek a tájékoztatását, hogy még láthatóbb legyen, mennyit vesztenek azzal, ha a nyugdíj-megtakarításaikat az alacsony hozamú alapokban tartják. Ez azonban valószínűleg csak részleges eredményt hozna, ezért szükség volna egy radikálisabb lépésre is, mely 2013 mintája alapján automatikusan a magasabb hozamú alapokba sorolná át azokat a fiatalabb résztvevőket, akik ezt a döntést nem elleneznék aktívan. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy nem bízza a döntést a második pillér résztvevőire, akik gyakran nem teljesen látják át befektetési döntéseik hosszú távú következményeit.

A második nyugdíjpillér résztvevőinek tömeges áthelyezése a magasabb hozamú alapokba azonban politikai döntést igényel, amit a jelenlegi kormánykoalíció eddig nem volt képes meghozni. Az SaS már kétszer próbálkozott egy ilyen irányú javaslattal, de a munkaügyi minisztérium nem tartotta szerencsésnek, hogy ez a kérdés képviselői törvényjavaslat tárgya legyen. Van rá esély, hogy a javaslat része lesz a nyugdíjrendszer komplex reformjának, de az OĽaNO képviselői óvatosan állnak hozzá a témához, és továbbra is inkább a második nyugdíjpillér résztvevőinek jobb tájékoztatásában látják a megoldást. Csak remélni lehet, hogy a politikai pártoknak sikerül megegyezésre jutniuk, és a második pillér résztvevői gyorsabb ütemben hagyják el a számukra kedvezőtlen nyugdíjalapokat. Ellenkező esetben ugyanis a megtakarítók továbbra is nagy összegektől esnek el.