Elúszott a mentőöv

A szlovák gazdaság rég nem látott mélyrepülésbe kezdett, aminek jóval több áldozata lehet, mint magának a járványnak.
A világ legtöbb országa – azonkívül, hogy a lakosságát igyekezett megóvni a fertőzéstől – arra is figyelt, hogy a megszorításokkal a lehető legkisebb kárt okozza a gazdaságának.

Igor Matovič a járvány szlovákiai megjelenését követően vette át az ország vezetését, és csak rendkívül lassan jött rá, hogy a szigorú járványügyi intézkedések mellett a gazdaságra is gondolnia kellene.

A vállalkozásoknak nyújtott támogatások többsége azonban az utolsó utáni pillanatban született, ráadásul eleve olyan szigorú feltételeket fogalmaztak meg a vállalkozókkal szemben, amelyeknek azok nagy része nem tudott megfelelni.

A vállalkozók körében elvégzett felmérések szerint a kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos támogatásai bonyolultak, a szabályok rendkívül kaotikusak, folyamatosan változnak, egy részük pedig megalázóan alacsony összeggel próbálja meg kiszúrni a vállalkozók szemét.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vállalkozásoknak eredetileg ígért, nagyjából egymilliárd eurós segélycsomagnak eddig kevesebb mint a negyede jutott el az érintettekhez.

A kormány gazdaságmentő csomagjának a hatékonyságát legjobban a munkanélküliségi adatok alakulásán lehet lemérni, hiszen a mentőcsomagok fő célja az volt, hogy megakadályozza a munkanélküliség drasztikus növekedését.

A munkaügyi hivatalok legfrissebb adatai szerint májusban nagyjából 200 ezer olyan állástalan volt a nyilvántartásukban, akik azonnal képesek lettek volna munkába állni, ha kedvező ajánlatot kapnak. A munkanélküliek száma több mint 64 ezerrel lett több, mint amennyi egy évvel korábban volt. Míg januárban még 5 százalék alatt volt a munkanélküliek aránya, az elmúlt hónapra már meghaladta a 7 százalékot, és az elemzők szerint ez csak a kezdet, őszre elérheti a 10 százalékot is. Sok, munkából elbocsátott embernek ugyanis még nem járt le a felmondási ideje, az elkövetkező hónapokban ráadásul középiskolát, egyetemet frissen végzett diákok ezrei jelennek meg a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában.

A munkanélküliséggel kapcsolatban ráadásul fontos tudni, hogy míg az állástalanok száma egy-egy válság idején rendkívül gyorsan megugrik, a javulás évekig is eltarthat.

Az előző nagy válság kirobbanásakor, 2008 őszén Szlovákiában nagyjából 7%-nyi állástalan volt, 2009 vége felé azonban már megközelítette a 13%-ot, és egészen 2013 elejéig nőtt, amikor csaknem 15%nyi volt.

A válság előtti szintre csak 2017-ben sikerült visszakapaszkodni.

Az ok egyszerű, a munkáltatók elsősorban azon spórolnak, ami számukra nem annyira fájdalmas, és sajnos a munkaerő is ezek közé tartozik. Így az sem csoda, hogy míg Szlovákia gazdasági teljesítménye az elemzők szerint már 2021 és 2022 fordulóján visszatérhet a koronavírus-járvány kirobbanása előtti szintre, a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatók javulására még a legjobb esetben is legalább 4-5 évet kell várnunk.

A Matovič-kabinet gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatos mulasztásainak a legnagyobb vesztesei ezért korántsem a cégek, hanem az egyszerű alkalmazottak lesznek, akik még évekig nyalogathatják a sebeiket a kormány felelőtlensége, lassúsága és kaotikus döntései miatt.